Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 47 divat ma a száraz mácaonyát kőedényekben eísüne* tartani a lakásokon, rendszerint padlóvázákban, élelmes falusiak ha~ar felismerték ezt a városi hobbyt ás gyűjtik őszkor eladni a városokban.- ;,ág azt kellene eldönteni, nekünk ne?, sikerült, hogy a "héjakút" nevet azért kaptn-e a növény, mert elientett levelei összenőttek, kia víztartó edénykét képeznek, anclybcn a levelek nagysága 3«erint -ég féldeci víz is elfér éo állatóla*, e^l a madarad itták is. Nos, ezt az állítást igyekeztünk mtgfigye 1 eáünkke 1 alát-kn sztaiii: távcsöves figyelést végeztünk fadezékből, megnéztük az ilyen aácsonyák közvetlen környékét, hogy van-e rajtuk, alattuk madárürülék, toll, a növényen a madárkarnok nyoma, öe nem talál tunk ilyeneket, nem láttunk "héjakút"-ból ivó madarakat.Lö/^lött rovar>kat annál nagyobb számban találtunk ebben a vízben. Hasonló megfigyeléseket végeztünk /fiaimmal/ a Nyugati-Xátrában több éven át Pásztó és az álombérc vonulata közötti sűrű mácsonyásókban, ott sem volt eredmény. Szúrós növény ám a rr.ácsonya I 117./ fc'áksae

m /622 m/ :"A legnagyobb hegy a környéken". Valóban ! BUkkaaérctől északra húzódó rög. Alacsonyabb szintjeis az Előhegy /534 m/, éa dél felé a Pusztahegy. ásaakias iráryban a Törökrét választja el /533 m/ez Odorhegytől /658 n/. Hosszan elnyúló hát, keleti lejtői valamivel meredekebbek a nyugatiaknál. A délre húzódó tönklépcsők /Slőhegy, Pusztahegy/ egyben a II* és III. kcr tengereinek kőzeteit is tartalmazzák: felső-karbon itfsaaki palán mészkövek, de a pala alatt is találunk m'szkövet, mert a pala rátolódott a hegykápző erők hatására a nálánál fiatalabb mészkövekre is, aztán azép, finomszemcsés, sok muazkovit-csillémot tartalmazó homokkövek.... Bükkzeércen ezt mondják: "Nálunk van klagyarorszác legnagyobb mákszeme? Hát igen ! L'áefél km hosszú I - - - Az Anjouk idejében már előforduló "mák" szavunk szláv eredetíí /%:195./, a "szem" finnugor eredetű /3.:285./•!ehetségee, hogy a"&ákazem"név nem fűződik sem a "mák", sem a "szem" szavunkhoz, hamac valami idegen eredetű szó magyaros kiejtése, mintha pl. a szláv "tlaxim" szóból csinálnák "Iúákszem"-et. Id.pl. a szlávból a "szárazérij"-at, a íugger c&nládnévből a "fukar"-t, a Káin-ból a "kaján"-t, a eotímoterium-ból a "cinterem" szavunkat, aminek sem a "cin"-hez, sem a *terem"-hez nincs eommi köze. 118./ Mákszem-kú

t : A Törökrét keleti oldalán fakadó, igen gyér vizŰ forrás, amelynek a vize a Hárskúti-lápa felé szivárog le, majd elttinik az Odorhegy-Odorvár-í/ákszem húzódó lejtűtörmelékében. A forrás vize felao-karbon időszaki palából fakau. Időnként jól hasadó, lapos paladarabokkal rakják ki a forráa^ödröt, mi ia így szoktuk csinálni, ha közelében táborozunk. T.i. az Odorvártól C-8 percnyire van a forráa délnyugat felé, a Hór-völgyből a Hárakúti-lápán felve-