Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 48 siető, kék kereszttel jelzett turistáit nyugati szélén. A mi "nevezéktanunk"-ban "Férfi-forrás", "Fiú-forrás" a neve, mert kutató táboraink folyamán idejárnak a hímnem" tábort a£ök mosdani, fürdeni , a lányoké a Zsilipes-forrás /lő. majd ott !/. 119./ Mária-forrá

s : Lc. a "Boldogasszony kútja" cí®*zónál I 120./ Mátéföldi

"Eaen a részen Máté Károlynak volt a legnagyobb birtoka neki volt a földjén kút. F.rröl a név". így mondták, így írtuk le ! 121./ Kedvéb-olda

l sEükkzsérctől éasakra, a Ceercanyés-pötak jobb partját kísérő hegyoldal : a Hódos /53O B/ keleti lejtői.- A "medve" szavunk szláv eredetei, a XIII. században már szereplő személynév is /3.:20Ö./. A név keletkezésekor valószínűleg még volt itt medve, ahogyan a Hódos név a hód jelenlétét látszik igazolni, vagy a Ilódos mellett jmrw

m a Sóly ma a sóiyomtnadarat, 0 Borzlyuk a borzot és még ld. Farkaskő, Csókás, i»zarva

e)o5 , Baglyes, őztöxtf, Ravastlyuk, atb.,atb. Azért sorakoztatta® fel itt azt a sok állatnevet, mert ezek egy csomóban vannak aajdmind éa a He^%B-oldal is állatra utal valószínűbben éa nem valajinek a meddőségére. Kem tudok rájönni, hogy hol olvastam, -— elismert nyelvéaz cikkében, hogy a t'.edvés azó eredhet a meddő-bői is, illetve annak egy változata. Csak mire vonatkozhatik a meddőség ? Erdő van, szép erdő. Ha ma van, akisor a névadáskor annájinkább lehetett. Caendea hely volt, mert különben a hód nem telepedett volna ice, meg a többi, n?ár felsorolt állat. £ppen ezért állatföldrajzi alapon valúaaínŰnek tartom, hogy a "Medvéaoldal" éa a "Kódos", stb. nevek előbb keletkeztek, mint az 1248-ban először említett Bükkzaérc település. tJí. a "Medvés-oldal" nem egészen 1 km-re van BOkkzaérctől északra. 122./ Mészj/.ető

k t BQkkzsérctői keletre, a Hór-völgy két olda án helyezkednek el. A Perpác-i mészkőbányánál kezdődnek és apró megszakításokkal a Hór-völgy kijáratáig tartanak,út a Cserépfalu-Bük'<zaérc-Hór-völgy-i /«répáshutai/útelágazáenál is voltak régebben mészégető kemencék, romjaik ma is ott vannak, 19í3-ban még égetés is volt bennük. - - - A Perpác triász időszaki azürkemészkövét bányásszák és ott a közelben ki is égetik. A kemencék felépítése és ainten munkafolyamat hosszú gyakorlat, aPárJl fiúra azálló szakmai hagyomány alapján megy v5gbe különösebb újítások nélkül. Rendkívüli arányérzék, jó statikai tudáe, helyes színérzékelés /

az égetés színváltozásainak helyes felismerése/, kitartó és erSs, sokféle testmozgást megkövetelő munka kell az eredményes méazége téshez. Nem kedvelik a túlságosan nagy agyagtartalmú mészkövet, a "békasót", ami itt etimológiai szótárainktól eltérőleg neai kavicsot, kvarcdarabot jelent, hanem a fényes kalcit- ée méazpát-kriatályokból álló darabokat. Ez