Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e fehér, piroe, rózsaszínt sziromlevelek*... A "keserű* szavunk finnugor eredeti /3.:1C2./, az "alma" szavunk ótörök eredetű, Belaő-Asaiáig ismert vént'orszó /IO.U4O./, e kazahsztáni Alma-Ata nevében ia ott van és régi pentaton népdalaink tucatjaiban....Régi leánykéréai és kikosarozéei szökést örökít meg a "Három -alma, meg egy fél...."stb. szöveg. írásban nálunk már a XI. szézadben megjelenik. 91J Kia-Cs;-,kán.

y : Ld. a "Csákény" címszónál t 92./ Ki?-kő-he g.vc

s : "Sok apró, hegyes kő található". Bükkzaórctől éazakra fek8zik. A "hegyea" szó rendszerint a mészleóhegységek különálló, csúcsosra lekopott rögeinek népi megjelölésére szolgál. Hasonló felszínt jeo-ölő kifejezések a Dél -Bükkben: Köves-tető, Kövesbérc, atb* Lredetileg "Kő-hegyes" lehetett, de mivel két, egymás melletti Kő-hegyea típusú csúcs volt, így lett KiskŐ-he&yea ée Nagykő hegyea, ahogyan van a Bükk-fennsík déli szélén Kisk^-hát, Nagykő-hát, vagy Hosszú-Som és Kis-Sora/"Keskeny -Som"-ot jelentene, ahogyan van "Keskeny-bükk", "Ke8keny-bérc"/. Különben © "keskeny" szavunk már megvan a garamszentbenedeki apátság IO75. évi alapító oklevelében is. így a "Kiskő-hegyes" saóból a "Kis" jelző nem a kövek nagyságára utal, mint a falusiak magyarázták, hanem az alacsonyabb csúcsra. "Sok apró kő" mindenütt van a Bükk-hegységben, ahol talajától megfosztott mészkő felszín van. A "kis" szavunk honfoglalás előtti török eredétíf szó, a "kő" finnugor eredetfl, a "hegyes" szavunk ismeretlen eredetű /talán finn/"hegy" szavunk származéka /3.:ice. és 117110./. A tulajdonaá

Ljelzőbői itt a "csúc»" szót pótló fSnév lett. 93./ Kis-Ckrö

s /540 m/ : Az "ökrösök" tömegének legnyugatibb része, ug^ancaak keskeny, rövid és meredek lápa válásátja el a KözépCkröstől. Szélein /hegylábi vonalán/ több t-rmészetea és mesterséges itatóhely van. Természeti földrajzilag indokolt a korai legeltetés kialakulása. Az "Ckröaök" keleti szélein még a,eredek, sziklás részek is vannak, ahol a legeltetés veszélyes is volt /mészkő/, míg nyugat felé, a palaterület.eken dúsabb jegelő, enyhébbek a lejtők, az állatnak nem kellett legelés közben folyton egyensúlyoznia. "Gkör" szavunk honfoglalás előtti csuvasos jellegi török eredetű szó, a XIII. század elején már helynévi összetételben szerepel /3.J227./. 94./ Kiü-Pazsar-folyá

s : A Hoeaaú-Som /5C5 és 50C m/ és B Nagy-Dali /C34 m/ között délnyugat-északkeleti irányú kis "folyás". 95./ ^isrét füle : "Meredek rósz, megszakadt és suvasocás jött létre ezen 8 részen" mondták a faluban.- A "fül" szavunk finnugor eredeti /IO.S999-IOCO./. A XV. azázad legelején már a fenti értelemben is használják. - - - A suvadás rendszerint kurélyo-