Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e san keletkezik, igen ritka a síklap mentén történt megcaúszás. Ezt a roozgó-csúezó föld-, illetve kőzettömeg aúly-eloszlisi, felázási viszonyai indokolják. S mivel a csuszamlós helye így fülkegyló szerűen környezetiből kiemelkedik, a már 1405-ben ilyen értelemben szereplő "fai" szavunk plesztikus, reális föl^ra^zi érzékre és jé összehasonlító érzékre vall. - - Szokaxtjfi^n nekem a Bükkzsércen többektől lcje^zett "suvasodás" azó, mert megszoktam a földrajzban a "suvadás" műszót, a^it különben Erdélyben ia hasonló értelemben használna*., de hallottam ezt a azét Zemplénben is, Pere község mellett, ahol szintén von suvadáa. - - A "suvadni" igénk eredetét nem találtam aehol. Úgyazintén nem találtam a tárgyalt szét sem egyik t érképen se®. Valóezi nflleg azonoa képzésű lesz a "borz-a-d-ni", "dag-a-d-ni", "dug-d-oe-ni", "korny-ad-oz-ni", stb. igékkel. 96./ Kis-Son rBükkzsérctől északra, a Hosszú-Somtól nyUgat-( élnyugatra húzódó kiaebb rög ós teteje. A Kis-Som-ot ás a Hosszú-Som-ot a Gyökeres-tető /630 ra/ választja el egymástól. A Kia-Eom és a Gyökeres-tető között húz fel a Török út a Bakk-fennaíkra. Akár a bükkzsérci határ középhegységi vagy dombsági részeit járjuk be helybéli emberrel, akár a részletes térképeket nézzük, alig van olyan rög, hogydarab, stb. aminek ne lenne önálló neve. Valószínűleg ez a névadás akkor gyorsult fel először, amikor a nemzeteégi birtokok felbomlottak, szílkséE volt a részletes metálisokre, fifcclyekben latinul is, magyarul is leírták a határrészeket, határjelölő objektumokat /Lö. sűrűn a "vulgo dicitur" kifejezéet !/. A másik névadási felgyorsulás az örökváltság jobbágy-felszabadítás korszakára tehető. - - - A népi eredetű nevekkel kevert mesterséges névadáa a kapitalizmusban következett be, az erdőgazdálkodóé azakezerű-bürokrutikua /itt nem pejorativus értelemben/ a hegyvidéken, míg az Alföldön ilyen mesterséges névadási hullám f-leg az árvízmentesítő, bclvízlevezető társulatok térképein figyelhető meg. A szocialista változáaokat tükröző földrajzi nevek már terjednek az A'földön, ilyeneket magam ia gyűjtöttea., de itt Bükkzaárcen nem találtam, /va^y elkerülte a figyelmedet/. A névadás nem egyenletes eloszlású. Bükkzaérc közvetlen közelében igen résziete8, ehogyan távolodunk a községtől, úgy e^y-egy hegynél csak egy-egy né'/re szorítkozik sokszor. Pl. a falu melletti Mákszem minden, kicsit különálló lejtőrésziet'.nek, lépcsőjének, tönkdarabjának van önálló neve, észak felé viszont ez a részi etessék csak ott van meg, ahol folyamatos állattertáa volt az elmúlt évszázadokban.