Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e 28./ -má

i /ösrzetételben : völgy/, finnugor 29*/ Mo- /összetételben : Sáo-halma = eietleg Mohos halom ?/, szláv/?/ 30./ /összetételben/, istr,ei]%fyfl(g/ 31./ Or- /hegy/, ismeretlen v 32./ Ré

t . ismeretlen | 33*/ Sár / mocsár, egykori mocsár, kis vízhozama forrás/, honfoglalás előtti cauvosos török 34./ Sik /-fő, -forrás/, ismeretlen 35./ Som /tető, völgy, hegy/ honfoglalás előtti török 3C./ Só /hely, orom/, bizonytalan eredet* 37./ Szár

/he^v. völgy/, finnugor 38./ Sze,

:. Szö

g, upor 39./ Szcr

/aor

f *Képszer"/. finnugor 40./ -szák /rerins/. honfoglalás előtti török 41./ Tar /-Kő/, honfoglalás előtti török 42./ Tós- /összetételben : hegy, hegyoldal/ , finnugor 43./ Tölrv

/orofr/. bizonytalan eredetű 44./ 0.1- /Összetételben/ . finnugor 45./ SSaLösszetéteiben : hegy/ 4Í J Vécs- /összetételben : hegy, he^oldal/ 47./ Víz /összetételben : forrás, patsk, tócsa, caermeL// ,finnugor A szavak eredetét a Dárczi-féle Széfejtő szótár ai'-pjan állítottam össze. Káró- szó eredetét nem találtam sehol, ezeket as ismeretlen eredeti csoportba vettem. Százalékos megoszlásuk a következő: 1./ ismeretlen eredetű 12 szó... 25,5 * 2./ honfoglalás előtti török 11 azó 23,4 * 3./ szláv eredetd A u*ó 8,5 * 4./ finnugor eredetű IC szó 34,0 % 5./ szláv vagy finnugor eredeti! 1 szó 2,1 % C./ hang-, illetve mozdul átfestő 1 8zó 2,1 % 7./ ugor eredető 2 azé 4.2 % 47 szó 99,8 % 75./ Hór viz

e : Id. a "Hór-petak" címszónál ! 76./ Mór-völg

y : Ld. a "Hór-potak" címszónál ! 77./ Ibolvá

s : "Tavasszal sok ibolya nyílik ott". Bükkzsérctől éazaknyugatrs, a Török út halad át rajta délnyugat-északkeleti irányben, a Borzlyuk-tetőtől /573 m/ északra. Talán ez az egyetlen név, airihez esetleg érzelem is föződik, bár a többi név recionális eredete arra mutat, hogy ezzel is csak objektív^ megállapították, hogy ott sok az ibolya egy bizonyos évsaakban. Nem Bükkzsércről tudom, hanem az 1930-as években megjelent szociográfiai írásokból, hogy Mezőkövesd környékének falvaibői igen sok virágot hordtak be Egerbe, Mezőkövesdre, Mskolcra gyalog, lehetséges, de ellene mond a sok régi térklp : a századforduló térképein is így szerepel ez a gerinc vonulat. Az "ibolya" szó eredete ne;n világa* /3.*130./. lehet, hogy köze van a latin "viola" szóhoz, de a viole virá^, alatt az egész országban a "kerti violát" értik /^atthiola incana /L./R.B

r./ éa annak változatait. Ezek a keresztesvirágúakhoz tartoznak. Az ibolyát tudomásom szerint aehorfse* mondják violának. Bükkzsércen is "ibolyát