Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- ie előtt foglal helyet, ezért " -lőhegy" a nev

e". Fiatal, SiM, néha bokros erclő borítja nagy részét, itt-ott kaszáié-foltokkal. Az őhegy érdekes növényföldrajzi inflexiéa régié. Itt végződnek el a pusztai növények ás kezdődnek a középhegységi növények. II. ^ megritkul, majd eltűnik a katángkőró /Cichoriura intybus L./ és megjelenik a kéküstökíí csormolye /Melampyrum neiuoroaum L./ éa megjelennek a harangvirágok /Canpanulaceee/, stb.^r»- - Az "elő" szavunk finnugor eredetű /10.J752./, "ELő'hegy" axakban 1413-tél fordul elő oklevelekben, de itt már az összetételben latin-német hatás is érvényesül /10.:753./. A "hegy" szavunk ismeretien eredetíl, de a tihanyi apátság alapító oklevelében irár szerepe-t / %:117./. Az elnevezés reális fölerajzi szemléletet tükröz. *3./ Eregető /547 m/ : Az Beégető-oldal legmagasabb része. A Török út a nyugati lejtőjén halad el délnyugatról északkelet felé* A sző finnugor alapszóból származik, az i.regatőhegy elnevezés a XIII. században már élő szavunk /10.:782-73?./. A ezóra 1939-1943 között Káramaros megye magyarlakta községeiben is ráakadtam Técaő Visk vonalótól délre, az Avas- és a Kőhát-hegységekben. 44./ • re/*e tő -olda

l /547 m/ Török út egy része az Ibolyás és a BüdösAX kát-tető között. A kivágott fát itt eregették le, innen a neve. Régebben a lejtők egyenetlenségeit vastag facsúszdákkal pótolták ki, illetve ezekkel irányították a kívánt helyre ős irányba a hatalmas fatörzseket.- Az "oldal" szavunk ismeretlen eredetíl, ugor egyeztetése e len Uárczi tiltakozik/3. s 223./. /íTiaza földvárott egy hosszú utat "Oldalbon: á"nak neveznek, mellette volt a hajdan bekerített és éjszakára lezárt Homok-i szőlővidik egyik kapuja; az "Oldslborda-kapu" és tőle nyugatrj£gy dŰlőt "Csigolyadfilő"-nek neveztek. Az "Oldaiborda-dfliő" felszíne enyhén hulláruos, mint a sovány en.ber mellkasa, atuelyen kilátszanak a bordák :/ 4 5./ rw-eres-lnn

a t "A völgyben neu. terem más, csak éger fa* ennyi a népi emlékezet és tudáaanyag Bükkzsércen, summázva. Bükkzsérctői éazaknyugp tra fekszik ez a mollékvölgy, amelyben égerfák vannak /Alnus glutinosa /l./Caertn./.- A XI. 82ázad óta szereplő szavunk helynév érteleit en. Ismeretlen eredetű /lO.í711-712./ , a Bükk-hegységben a XIII. századi oklevelek említik /22.:757-758./ . Amiről az új etimológiai szótár elsi kötete ír /10.:712./, hogy az "éger" szavunknak mi a kapcsolata a "mocsár" jelentéssel, csak úgy lehetne tisztázni, ha az ilyen elnevuz^atí helyeket végigjárnánk és megfigyel Beinkből valami törvényszerűséget lehetne levonni, esetleg statisztikai módszerrel.