Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e 46./ Ff;hérkúti-tisztá

s :"A kút vize savós, sok o nyírfs" mondták mikkzsércen. A "fehér" szavunk talán finnugor örökségünk /10

é:860-861./, a "kút" szavunk honfoglalás előtti török eredetfí szavunk /3.«181./, a "tiszta" sz:>v

Unk szláv ered a tfi/ 3*1311./. "elynévi összetételben vár a XIV. szízadban szerepei. Az interjú-alanyaink 41 tel elmondott "aavósság" valóezí n'íleg eaő utáni állapot rögzítése lesz, csendes, esőtlen időben 5n soha nem taparztaltam a források zavarorságát. Teitné

szet.es, hogy a források vizének íze csc?nde

s időben is ettél füpg, hogy milyen kőzetből gyűlik össze, milyen talajrétegeken szivárog a víz....Több forrásról crár eddig is olvasható kedvezőtolen vélemény. Ezek okai inkább lélektani alapokon nyugszanak: gusztustalan, sáros, elhan agclt környezet. Megfigyeltem pl., hogy az Cdorvári Kutató Tábor környékén található négy forrás vize általában mindig tiszta és iható, ha nem is egyforma xzö, de a tábortagok a források tiszte, vagy tiaztátalan környezetétől függően szeretnek, vagy nem szeretnek inni azokbíl, Az ©Eyik forrásnak pl. ba

r tiszta, jóízű vize van —- sok a humuszsav-tartalma, így neu, átlátszó a víz, ne^ is szeretnek belőle inni. /Hangsúlyozom : jóíző vi

ze van !/. Ilyen lélektani hatások /mikrokörnyezet-pazichológiai/egyazeríl falusi embereknél is felléphetnek. 4 7./ Felső-Cs-lk ín

y : Ld. a "Csákány" címszónál I 48./ Felső-Csóká

s : Biikkzaérctől délnyugatra, a "Caókéai-ri t«k felett van", vagyis nyugat felé a ío"> dogon&zoriy és a Galambon felé emelkedő rész. 4 9./ FénvkC /4 44 m/ :A KuthegytŐl ászaknyugatra, Dükkzaérctől északkeletre fekvő hegy. Eemmi köze a "fény" szavunkhoz, vagy a rógi várrendazer idejéből a fény jel-adásokhoz, ahogyan néhány bükkzsérci interjú-alanyunk elrondta ezt a n»ív-rromantikus "magyarázatot", üokkal valósabban mondták el ugyanott mások : késés kaszafenő követ gyűjtenek ott régóta, ezek az interjú-alanyaink is onnan hordták /mind hatvan éven f lüli etüber/ o ferukövet. Finomszemcsés, poleogén-iöőszaki homokkő is van itt, benne 70-75 >k-nyi kvorcszemecske, mind 0,1 m/ m köriili átmérőve-i-, így a finom élerésre rendkívül alkalmas. - - - A"fenni" igénk Xinnugor eredet'í /3.J77. és 36.J29./. A "fen" főnév van a "Kánykő" szjbaiV45.:5C-5I./, Tapcsolatos még a "föveny" szavunkkal is, ld. pl. Jáazfényazaru Jáazföveny szaru ! 50./ !' ;nvkő-lána: A Fánykőről levezető ne

1 lékvölgy. Ne tuctem pontosan megállapítani: melyik mellékvölgy. Jártam ott, de interjúalanyaim nem egyértelműen roagyaráták. Egyeaak szerint az l ^