Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

írták, de a falubeliek röviden ejtik. Va"< ószínííleg az ótörök eredetű "csalán" szó efíyik változata /lt . :472-47J5./» A

z Egertől északkelet felé, a Bükk-fennsíkig húzódó Nagy-Eged Várhegy Vasbányahegy Eregető Csipkés, stb. nwv-íí rögvonulat különböző gazdasági funkciójú részeihez az egyik felvezető út a Caohány-lápa. Lzen került le a Vaabánya Vasbányahegy kitermelt érce is egykor ökrös szekereken. Kern véletlen különben a térség sok "Okrö3-" összetételi neve sem. 33./ Caohán.y-tet

Ő iBükkzaérctől északnyugatra, a Várhegy Bükk-fennsík közötti Török-út a Csohá

ny-tető délkeleti szélén halad. 34./ Csontos-t

ó :"A Hermán/ mellett van. Ide jártak inni a vadak. Volt, hogy egyik-raésik beleesett a tóba, belefulladt, s innen van a Csontos-tó elnevezés". A lágy részek elrohadtak, megmaradtak a caontok /régebbi nyelvünkben a "tetem";2.:Í9./. A "csont" szavunk tslán finnugor eredetű /lC.:553-554./, a "tó" szavunk is /3.S311./ 35./ Caákási-rétek : Vadászi lajos szerint "csicsókát termeltek ott", •urányi József szerint "sok varjú tolulható a réten". Valószínűleg az utóbbi értelme*4e a helytálló. Bükkzsérctől délnyugatra van : egy része magasabb, ez a Caókás-tető, a írásik völgy: Csikés-völgy. A "Csókás-rétek" átnyúlnak a noezvaji határba, nyugat felé. Balassa J. ezerint f

i "csóka" szavunk azláv eredet fi /2.:4 7./, újabb vélemény szerint /10.: 547-548./ viszont magyar hangutánzó szó. A "rét" szavunk ismeretlen eredeti! /3.J257./. /:Caókás lenevezée különben több is van a Bükk-hegységben.:/ 36./ Caókáa-tet

ő : Bükkzaérctől délnyugatra fekvő, nagy részben mezőgazdasági műveié a alá fogott teriilet: szántó, legelő, kaszáló, rét, sző lő-gyümölcstermő terület, de vannak "azíízfeltok" is. Ie£»areeabb pontja 328 m. Néhány dŰlwút szeli át. Keleti határa a Szoros-patak völgye, északon a Galambos-forrás fcáp&ákgax lápája /mellékvölgy/ zárja le, délen ü Ceókáa-völgy, nyugaton pedig a Boldogasszony és a Galambos nevfí határrész. A Caókáa szó írásban először 1138-ban jelenik meg, hangutánzó szavunk /3.J43./. A Bükk-hegységben egy 1315. évi oklevél e .líti "Csókístaű" alakban /2?.:73f./. A "Caókás-tető" reliefenergiája gyenge, kedvez a mezőgazdasági munkálatoknak, de nQ£. akadalyozza meg a lassú talajpusztulást, amit itt nem annyira a lejtőkön lefolyó víz okoz, mint inkább a szél. Friss szántás után magasabb rálátó helyekről jól lehet szemlélni a sötét és a világos /denucált/ talajfoltokat. 37./ Csókás-völg

y :Bükkzsérctől délnyugatra a Caókáa-tetŐt /328 m/ délről lezáró északnyugat—-délkeleti irányú mellékvölgy,