Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
amely célkeletre tart a üzoroa-patak felé. Már Noazvaj község hatúrához tartozik. 38./ Dagonyái d t Bükkeeérctől éssakkeletre, a Hárakúti-l.ípa völgyijében lassan aziyárgó vízzel elárasztott laza, palaorcfö^dékoapalaaprőlékoa réaz, amelyben az állatok "dagonyáznak", me&heiBperednek, főleg azért, hogy a te léjük akaszkodott élősködőktől megazabaduijanak. Dagonyázós közben az élea palatörmelék egyúttal vakaró szerszám is, ezért is járnak ide éjjelente az állatok. Ne« hivatalos elnevezés. így azerepel pl. a közbeszédben t "Tudja, Tanár i Úr, a Wákszem-forráeon innen, ahol a Dagonyádénál le lehet monni...." Kb. 15-20 méter hosszú /szintvonalon mérve/ éa 5-8 méter 8aélös /lejtőn mérve/ terület ez, az országos kék jelzés útját is ellepi itt a víz és a sár, majd laasan leszivárog a Hárakúti-lápába. Eaőa nyarakon megazaporodik a vize éf hallható csobogáasal folyik le a Hárskúti-lápé meredek lejtőin e Hór-patakba a víz. Bizonytalan eredetű sző, talán a "dagadni" igével kapcsolatos. Lsetleg finnugor eredetű /10.:58C-587./. A Dagonyázó felső végénél van a forrás, piszkos, sáros környezetben, dejjígen jó vi ae van, ha kitisztítjuk éa kis medencét készítünk a víznek. Kissé vasas ugyan a víz, de érthető, a palarétegek tetemes mennyiségi! limonitot tartalmaznak. Vajon a "dögönyözni" szóval kapcsoiatos-e ? 39./ Perda-kflBZáló tBükkgaérctől északkeletre, az Alaó-Csákány /591 m/ enyhébb déli lejtőin és a tetőrészeken fekvő, délkeleten ez 512 m magas Mirhónyakig kanyarodó, szabálytalan alakú kaszáló. A Derda-coalád birtoka volt: cserépfalusi gazdag földbirtokosok voltak. A Terda-kaszáló reliefenergiája a Caákány nyugati, nemegyszer szédítő lejtői után egéazen enyhe, itt kicai a talajerózió, a viszonylag vastagabb éa huuszban gazdagabb erdei talajokon dús fü női, ka88álni, legeltetni gazdaságos, így a Caákánynak ezen az oldalán nincsen szikség olyan védőerdőre, mint a kaazálótól nyugtra, a Csákány Hór-völgyre meréazen lejtő oldalain. A Derda-kasaáló enyhe hajlatú, lapos vápáiból e felszínen lefolyó caapariókvíz alig viez hordalékot az 0szlai-medence felé. így e Derda-ka szálón eléggé vaatag talajréteg keletkezhetett /maradhatott meg/, nem úgy, mint a nyugati lejtőkön, amelyeken több a girbe-gurba karsztbokorerdőből kifehérlő mészkő, mint a talajjal borított felület.- - - A karsztbokorerdő növényi egyedeinek biogeográfiai hexyzete, körülményei szélaGsSgesen károsak. "A létért való küzdeiem"-nek olyan példája ez a nyugati lejtő, amit értíemes "aprómunkáé" módszerrel ia tanulmányozni. 4°' / ^ ieanő ta rV B fo 1^ 8 ; "lapos terület, disznók tanyáztak ott éa a
