Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 10 lógó álrecionália összehasonlítáaokat tesznek. Ki, akik hét áven át járunk nyaranta Eükkzsércre és környékére, abban érzékeltük a "svédek" jelenlétét, hogy a népi szokásrendszer tárgyi ©nyakát csak gyéren tudtuk összegyűjteni, megvásárolni, mert o "svédek" mindent összevásárolnak olyan árakon, amelyeket mi nem tudunk megfizetni. Hokfcák, mángorlók, cserépedények, tányéwok, habán-edények, eszteváta-töredékek, mozsarak, vajköpülők, fa- és csont fa ragások vándorolnak ki évről évre Svédországba. Győrffy György nagy törtánelmi-fölurajzi művében töbt helyen is szerepelnek a Bakkalján székelyek /22.:739. áa a térképekor/. 1955-ben voltam utoljára Erdélyben, s visszagondolva az ott látott faházakra, kőből és fából vegyesen épített házokra : meglepő B hasonlóság a ráfi bükkzsárci házakkal, euelyekből évr^l évre mind kevesebbet tudunk lefényképezni, mert lebontják azokat és helyükre mai, korszerű házak épülnek. A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi múzeum fánykép-gyűjteirénjében van egy szép sorozatunk e régi bükkztíérci házakról, tűzfalakról, régi kW"/ekr5l, faoezlopoa tornácokról, "gang"-okról, parasztbarokk díszítősokról A családnevek, a földrajzi nevek, a tehetők, az arcok sokféle népről tanúskodnak, de a népesség etnikailag már magyar a XIV. század elején /22.J751./. Beolvadnak az itt talált rv ügeti szlávok, az idetelepült cseh hoopesek, a besenyOk, jászok, olaszok, flandriaiak, németek A jászokra emlékeztet a aok Gálya, Callyo, Gálya, hegynév, — ha jól értelmeztem Németh Gyula írását a j'>sz szójegyzékkel kapcsolatosan. Eléggé sok az alánoktól átvett névanyag is. Hogy miket őriznek a házakban ! £ milyen gozdag a személyes és elbeszélés-élrcényanyafcuk, he a faluról, annak népéről, sajátmagukról van szó, de annál szegényesebb a népdal-, Í«SC-, stb. anyaguk. 5 hogy* megváltoztak a viszonyok ! Az 19%'-as években még falvak tucatjából gyalog jártak be az e^ri, mezőkövesdi piacokra, vásárokra. Ka a műútakon gyalogló eaber a fehérhollónál is ritkább l Kikutatáera szorul «ég /többek között/ az, hogy a Szerencstől délkeletre fekvő "Sserc-tanyá"-nak és "2serc-tó"-nak van-e vala&i köze Bükkzsérc faluhoz. /:A falura vonatkozó többi földrajzi, gazdasági, néprajzi, stb. anyag a nu^felelő címszók alett kerül tárgyalásra.*/ 2 2*/ Coákán v /Alsó- és Felső-Csákány, Kis- és Nagy-Csákány neveken is szerepel/í Bükkzsérctől északkeletre, az Odorvártól keletre, a Hór-völgy bal /keleti/ oldalán emelkedő hatalmas, triász-időszaki szürkemészkő tömeg. A Felaő-Csákány C43 m, az Alsó-Csákány C27 m az Adriai-tenger középvízszintje felett. Az 188C-
