Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

bnn készült 75 ezres térkép rcég csak •Caákány-hegy"-et ír, ami csak a mai Alsó-Caákínyt jelenti. A mai öregeknél viszont szerepel a címszó után zárójelben szereplő négy név is. Lgy, az 1930-as évek elején kiadott 75 ezre

s térképen a Derva-kaszálőtól északra 642-nek jelaett csúcs ez Aleó-Csákény. Lzt a \ izonjtolanságot figyeltem meg 1969 májusában, amikor rövid idűre, nShány adat megszerzése céljából bej-írtam ezt a«r a részt. LlCttem vitatkoztak, sót : vfcszekedtek környékbeliek azon, hogy melyik hegyet, melyik csúcsot minek nevezik. Nem is könny íf még az itt lakj

nak sem a pontos topográfiai mnemotechnika, morfológiai mnemotechnika, annyira egyformák itt-ott a csúcsok, oldalak, hátak A Csákány-ok nyugati oldala / a Ilér-völgy felé/ eresen meredek, gondozott véderdő borítja, amelyből csak itt-ott fehérlik ki a középső-triász szürkémíszkő. iteotörve szürke, de felszíne a napsugárzás, elapad*k, atmoszferíliák hatására fehérlik. A Csákány-ok belső, keleties lej tói már enyhébbek, ott van a szép tterda-kaszáló is. A "Csákány" szavunk valószínflleg kun-besenjő eredeti /10.:4C9./. Lehetséges, hogy a "csák" szóval függ össze; valakinek a kiálló részét jelenti /10.:4CÖ-4C9./. A két Csákány valóban magasan, feltűnően kiemelkedik a Hór-völgy környezetéfeíl föle;, tömegével inkább, mint magasságival. De járásaim sor.jn érdeklődtem népi magyarázat után is, de épkézláb dolgot nem mondtak. Egy kb. Jt éves bácsi enlegette a csákány nev'i szerszámot, a-it (setleg ezt már csak én mondom az erdőirtáanál hanználhattak volna, de ennek ellentmond az, hogy a tuskókat n^m szokták kiszedni a talajból. Megkértem fiatalabb kollégáimat : nézzék meg alaposan, van-e bánya vagy kőfejtő nyoma n Csákányon, én már a meredek lejtőkön való losgáat nemigen bírom úgy, mint régebben. Nyomot azonban ők sem találtak. 19C7-C0-tól a két Csákány keleti szilén észak-déli irSnyijjérdei utat építettek gépekkel az Ugerbea székelő Nyugatbükki Állami .rdőgazdaaág munkásai az erdők gazdasigoe kitermeléséhez. Caák'.nyi-csalác szerepel birtokosként a Bükk-hegjségben a középkorban /22.J742./, de t»lán a fölcrajzi helyéé ttel való magy- a rázat indokoltabb. <»ég felvetődött x*á berniem a Csákány szó kapcsolata a faragófejszét jelentő "csokmány"-nyal /IO.í548./..Gazdasági földrajzilag nom kizárt ez a lehetőség, sőt valószíníí, mert itt, főleg 1914 előtt, de a két világháború között is tipikusan elterjedt volt a feragófejsze, amivel többek között a vasúti talpf.1t is faragták. az idény- és vándorraunka kimutatható a Üörzi önytwi Zemplénig. /:A fera^ófejaze ősi forma, megtalálható a római és a középkori régészeti leletek között is.:/? T * -