Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e Hy/iJ^vb&l /3.:181./, a "lápa" azé a lapu nevfl növény nevéből azárpazik /Tussilago L. és Petasitea Will., Plantago L./ /5-t233./, Bárczi szerint finnugor eredeti! szavunk /3.J185./. Talán azonos a "váp", "vápa" szavunkkal. Indirekt sódon érdeklődtünk, hogy a "kut" szó hova kapcsolódik jobban: a "Budainé" azéhoz-e, vagy a "lápa" 8zdhoz. A kiejtés szerint inkább a lápa 8zóhoz, tehát inkább így hangzott: "Budainé kútlápa". fczek szerint tehát a "kútlápa" olyan kisebb mellékvölgyet jelent, amelyben forrás is van, mert itt a kút szó majdnem kizárólag "forráa" jelentésben használato8. 19./ Büdöskút

: Vadáazi Lajos szerint "a kút vi

ze ihatatlan", turányi József szerint "a kutat a szél telehordta haraszttal, ezért vize ihatatlan, mételyéé". Bükkzsérctől észak-északnyugatra fekszik a "Büdöakút-tető" alatt, « Völgyfőháztól délre, tiéinyugatra."Büdöe" szavunk vitatott eredeti /l0.:400. éa 4^5./, de a XII.-XIII. századtól már gyakori. Ami Vadáaz^Lojos és Murányi József véleményét illeti: kisgyerek korom óta járom a Bükk-hegj-séget is, tapasztalatom szerint büdös vizö forrás nemigen van, legfeljebb piszkos vizű, ha a vadok, turisták /a kvittő sokszor ugyanaz/ felzavarták, vagy nagy esőzés volt. Természetesen: a forrás környékét féKpítő kőzetek anyaga befolyásolja a víz minőségét, így a "Büdöakúttető" karbon-időazaki palás részein a víz vasa8, a mészköves területek forrásai keaény vizélek, atb. 20./ Büdöakut-tet

ó :Bükkzaérctól és»ak-észo!>nyuga tra, a Völgyfőháztól délre, délnyu#»tra fekszik. A Török-út nevű északkeletdélnyugati irányú turistaút /gerinctúra/ egy része, ez Eregető-tői /547 m/ északkeletre, a Biidöskút felett. 21./ Bükkzsérc :

Kiakömaég a Bükk-hegyaég hegyvidéki a«akaszának déli lábánál, a Caereanyés-patak mély völgyében. Neve "Serch" alakban 1248-ban fordul elő először oklevélben/22.:7^7-768./, szláv eredeti szó /22.: 73C./• A helybeli értelmiségi réteg egyikmásik tagja szerint vasérc olvasztásával kapcsolatos elnevezés, de ennek azakirodalmi, vagy régészeti igazoláaura szűkös falusi lehetőaégeim mellett nem akadtam. A l>él-Bükk húsznál több vassal, vasas kőzetekkel, bányával kapcsolatos elnevezése, földtani ás régészeti ismerete ezt az állítáat valészínfoíti, de nem teszi bizonyossá. Talán a szlovák "Ziarit» " • "tQ*«É»i" jelentésű igével kr>Pcsolatoa, mint a felégetéssel keletkezett ercőirtások neve Szlovákiában. Ha ez így igmz esetleg, akkor Zaérc neve is tűzzel való erdőirtáBt rejtene magában ? Vasb-'inyászatról -— igsz, Dédes határában történik említés 1247-ből /22.:748./, de az 1248-ban említett "Miklósluga" /Bükkzsérctől északkeletre/ szintén bánya volt, nemkülönben Bükkzsérctől északkeletre, a Hór-patak felaS völgyében, a "Vince Pál"