Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e nevű röfb-'n Répáshuta éo a Tebe között. Itt még ón is gyűjtöttem gyenge minőségű vasárcet 1932-ben. Pe a vasárcet a leggazdaságo3abban a lágvonexban 4 km-re, északnyugatra fekvő Vasbánya Vasbányahegy Veabánya-lápán szállíthatták o Csohmy-lápán végig. Amennyiben Zsérc neve után ítélve valófca/7 vasolvasztó hejy iö volt, ott a faszén-égetés is magasan fejlett volt, mert oz ismert régi bflkki vasolvasztók faszenet használtak, ezt az újmassai kis múzeumban láttam 1968 őszén. A falu lakossága elüt az egyházi nagybirtokon élt jobbágyság, majd mezőgazdasági cselédség elnyomott, cestersjgesen szűk látókörben tartott állapotától. Hégóta tipikusak itt a vándorfoglalkozúsok. Ekhós szekárrel nyakukba vették az országot: faszenet, égetett meszet, pipaszárat, ostornyelet, malo^szerkezetek fából készült alkatrészeit, erdei gyűjtögetések termékeit szállították, cserélték. Lejártak oz Alföle

re summásnak, elmentek a XIX. sz ;zadi nagy vesútépítések korszakiban végig az Ksaeki-közáphegyaégben vasúti talpfa faragásra, d^jól ha

3acó, a közelben nagy Mennyiségben található fe" ső-karbon-időszaki palából is készítettek tetőfedő "zsindelyt", han-ulúgot főztek, állatot tenyésztettek, k^ndervásznat szőttek f. inriez: a sok vándorlás, kinyitott®! a szemüket és még polgárosodtak is, már amennyire az agrárkapitaiizmusban és az Egri érsekség árnyékában ez lehetséges \olt. 1248-ban még csak possessio, 1261-b«n már villa /falu/. A vándorfoglalkozisok közben idegen asszonyt is hoznak magukkel /erre is van adatunk/, meg közülük is sokan "lehorgonyoznak" egy-egy alföldi széplány mellett. Tiszaföldvárott /Szolnok meg/e déli részén/ két "Zs. Tóth* nevű kedve

3 diákomat tanítottam a gimnáziumban. Nevük előtt a m7s? a "Zsérci" szó rövidítése. Bükkzeírcen, Cserépfalun tiszaföl' vári eredeti asszonyt találtunk. Az 194 5 előtti Tisza föld vár agrárkapitalista nagybirtokain /Cött, Basch, I'ontág, Kövér, Szobotka, stb./ keresettek Voltak a nyári mezőgazdasági munkákban a bükkzcérciek. Rengeteget tudnak ne sélni ezek a, ma már idős emberek, tiszoföldvári nyári munkáikról, é 1 mé nye ikiC 1, káresetükről, oda- és visszautazásaikról *<ég ma is jól emlékeznek a tisz^gi szőlő- é" gyümölcstermelő falvakban a bükkzsárci "meszesekére, akik esőmentes ekhós szekereiken ide is l^jórtak égetett meszet árusítani o bordói léhez, permetezéshez. La már igen ritkán vetődnek erre, bár a bükkzsárcigMzőgazd^asági termelőszövetkezet fejleszti a tiéaslgetést. r^^^P^L 1 f A XIX. század utolsó harmadától résztveszn<-k ha "vékonya ie a középhegységi agrárszocialista mozgalomban. ,rre utalnak a különféle főszolgabírói és más jelentések a "gyanús" zsérci emberekről, ötöt el is itiinek, egynek a novét is ismerjük: ifj. Vasas