Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e Mivel a Barát-erdő közel van a Barát-réthez, a ott a XIII. században a karthauzi néne barátok kolostora á'lott /a romok ma is megvannak/, nagyon valószínű, hogy innen az elnevezés* - - -A "barát" szavunk szláv eredetű, az "erdő" szavunk a finnugor eredetű "eredni" ige melléknévi igenévi származ'ka /3.*16. és C6

é/* A "Barát-erdő" a Barát-völgy, Oldal-völgy, Répásvölgy ás a Török-át Csohány-tető VölgyfSház közötti szakasza között ven: észak nyugatra néző lejtőn, az egykori karthauzi kolostor romjaira tekint na is. Ezt a valóságot tükrözi egy másik interjú-alanyunk, aki szerint a "Barát-erdő" nevét onnan kapta, hogy"az erdőben kolostor volt és papok éltek ott".- A kolostor rocjaiból ma már cank hepehupák ás kődarabok vannak. 1943 nyarán még jól kivettem a különféle kolostori helyiségek alapfalait is a bokrok között, acdkor itt jártam tanulmányi úton. * t 8./ Bánya-hegy:

" Ircet kutattak, de nem találtak" —- ennyit tudtunk meg a faluban. Bük~»Bérctől nyugat-északnyu&. tra van a Vasbányahegy /572 m/ ás ennek délkeleti része a "Vasbánya". Triászidőszaki szürkemészkőbői épült fel igen aok vasoxidos-vashidroxidos, hidrotermális eredetű beszürenkedéssel, ami általában gyenge minőségű vasárcet ie eredményezhet, szerencsés esetben, de kisebb mennyiségben, nagy érctartalmú vasdrcet is. - - - A fcél-Bükkben négy történelmi időszakról tudunk, amikor vasércet bányásztak, vagy legalábbis kerestek* Először a kora-vaskorban az Cdorvár környékén, másodszor a magyar középkorban, hurmadszor a XVIII. század végén, a XIX. század elején, a meginduló kora-knpitalizálódáökor /a három Fasola !/ és végül a trianoni békeszerződés után, amikor új hazai v-aérc-lelőhelyeket kerestek geológusaink. — A "bánya" szavunk azláv eredetű. Eredetileg "gödör", rcajd "fürdő" jelentésű, a csak a későbbi fejlődés során jelent bányászó helyet /3.*15»/.~ A "Bányahegy" Bükkzsérctől jól látható a Nagy-Eged /537 m/ Várhegy /C69 m/ Eregető /547 w északkelet-délnyugati vonulatában.- - - A másik "Bányahegy" /816 m/ Bükkzsérctől pontosan északra, a Bükk-fennsík déli szélén fekszik, a Farkaakő és a Háromkő között. Jellegzetes fennsík széli "kő"sféloldalasan /aszimmetrikusan/kiemelt triász-időszaki mészkőből felépült sasbérc /horazt/, az Eger—Eillafüred-i műúttól északra. 9./ Bocfa-lápsi

Ld- a Boczfés címszónál ! 10./ Bocfa-tetőt

Bükkznérctől északnyu^p tra, a lök-völgyben található V

aakapu nevű szikleszurdoktól keletre, az 516 méter magas Nádaabérc éazaki vége. A "-fa" szavunk finnugor eredetű /3.:71./, a "tető" szavunl^strer etlen eredetű /3.:309./ "tetik":látszik, feltűnik ige igeneve, "ami messziről látszik, feltűnik". Ld.