Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e pl. e Tiszazugban a "Kéaénytető"-t Tisaaug község mellett: partos, magosabb, de lfpos helyet, területet jelöl. Vagy Solt mellett a Totétlen ha

7om, Dunatetétlen falu, Tetétlen település Kaba és Földes között a Tisztintálon, Tetétlen nevil csonkakúp nlakú hegy Szerencstói északnyugatra. ....• 5ndegyiket láttam, mindegyik közös vonása a lppos, széles, sik /vízszintes / tető. A "bodza", "bocVfa/ szavunk szláv eredetű, o XIII. század óta használják /10.:320./, 1248-ban már a Bükk-hegységre vonatkozó oklevelekben is szerepel, pl. "Bozyasheg"/22.:7<"7-7t8./ 11./ Doczfáa:

Az öregek szerint "sok bodzafa nőtt &zon a helyen; teát készítettek a szárított virágjából, a szárából &eg vízipuskát, a bogyójából lekvárt". Bükkzsérctől északra "Bocfa-lápa" nevá c-ellákvölgy halad délnyugatról északkelet felé a Füzérfcűtől északnyugat" re fekvő erdésaházig. A "lápa" szó nem a "láp": feltöltött tó vizes-ingoványos maradványának a nevéből száraazik, hanem keskeny, árnyékon, vizes völgyekben nagy töretben élő "lepu" nevő növénytől /5.:233./. A "-fa" szavunk finnugor eredetfí /3.*71./. A sok "bocfa", "bodzáé", "bodzafa", stb. elnevezés cég az intenzív gyűjtögetés korszakára utol, akárcsak a "soru"-mal kapcsolatos sok elnevezés, még ott is, ahol ma már csak elvétve található bodza vagy sok, vagy már nincs is, helyüket a bükk, a tölgy, a gyertyán foglalták el. /iHeiJ sikerült mineen, a bodzafával és a aoomel kapcsolt nevÜ területet bejárnom, így ez a megállapításom további bejárást, megfigyelést kíván.:/ 12./ Bo.itárék kútja: id. a "Boldoganszony kútja" címszónál ! A "bojtár" és a "kut" szavunk magyar, illetve honfoglalás előtti tőrök eredeti szavunk /10.O2C. és 3.»181./. A "Bojtáréi szóban feltűnt p birtokos jelzi jele. érdeklődésemre a falu felvégén lakók /közel a kúthoz/' szerint családnév. 13./ Bol( ofrasszonv /4C1 m/:Noszvajtól észak-északnyugatro, a Csereste tőről /49B m/ délkelet felé húzódó alacsonyabb rész. Alsó övezetében mezwgazdaságilag művelt területek vannak, az inflexiós vonal felett erdő. Ner azonos a "Boldoranszony kútjá"-nál leírt területtel ! Valószínül eg a terület erősen katolikus volta és az wgri érsekség közelsége indokolja a két helyen is előforduló "Boldojasazony" nevet.- - Az összegyűjtött, nevek között különben nagyon kevés a vallási eredetáí földrajzi név. A "Mária-forrás" vagy"Boldo^auszony kútja" elnevezés is egészen új: az

/1930-os évekből sz.irmozik, eredetileg "Bojtárék kútja" volt a neve, uj nevét felülről sugalmazták. Vallási eredeti lehet esetleg a "Haranglábhúz" elnevezés vagy Cserépfalunál a "Képezer" /Kálvária/; eléggé 80k a "Barát-" ösozetétel, de ezek az elnevezések objektív tárgyilagossággal regisztrálják, hogy e&y-egy rét, erdő, völgy