Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e hegy, nyugatról a Kerekdorab—Caékéa—Tekenőhát húzódnak mellette. Klasszikus területe ez a féloldelasan /aaziminetrikusan/ kieiaelt,nagyrészt miocén időszaki vulkáni eredetű kis rögüknek. Igen szemléletes a "Nagyvölgy" elnevezés. A "Nagy" szé itt széleset jelent. Csongrád megyében a Szentesi-Töszhát, ihletve löazsziget és a Dékés-Csongrádi löszhát és a Maros hordalékkúpja között húzédé lapos, széles mélyedést is Nagyvölgynek nevezik, Szentesen :"Nagyvtfgy". Ugyanilyen terepalakulatot találunk Nsgyvölgy niven Vatta—Emőd—ílaraány között, a Bükkalja északkeleti szélén. 137./ í-áda

s : "Nádat termelnek. Ezt ipül ette tőnek, kerí tésnek használ ják". Nyugodtea mondhatta volna interjú-alanyunk múlt időben, mert Bükkzsércen már csak néhány /valóban csak néhány 1/ XIX. azázadi nádtetőa ház van és még "néhányabb" nádkerítés. Több he]yen is van nádaa a Caereanyés-patak völgysíkjában, de volt, aki a E

arátrétről ia említett nádast, Találunk a Szoros-patak mellett is /1963./.A "nád" szavunk ismeretlen eredetű, helynévi összetételben a XIII. század végétől ismert /3.J211./. Az Alföldön és a hegység-síkaág vonalán a kőkorszak óta használják a nádat. így pl. a putrilakáaok /kőkor/ földfelszín feletti részét több helyen nádfallal készítették, ezt kívül-belül betapa

sztoUák és kiégették. Kiégetés után ott maradt a nád finom recézete, még a nád fajtáját is meg lehet igy határozni. Ilyen nádfal-maradványokat őrzünk a tiszalöldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeumban is. Hasonlókat találunk a világhírű tószegi régészeti lelőhelyen is, stb. - Népünk vándorlásai során megismerhette a nádat: tipikur növény Dél-Ukrajna folyóvizén térségein. A bükkzsérci nádfelhasználáat részben lefényképeztük, részben feljegyeztük (háztető, tűi< fal, kerítés, gyerekjáték, stukatúrkészítée, vizezivásra csobolyólyukba. Hasánálták kemencibe is tüzelésre, ilyet láttam is nyári kenyérsütő kemencénél. Léi-Szolnok XVIII. századi betelepítéaekor a jobbágyszerződéaekben kikötötték a jobbágyok, hogy tüzeléere, atb-r az uraaág nádasaiból vihetnek nádat azükaégletük szerint. 138./ Hei esné vBlr'J

e :"Necesi családok birtoka volt ott" egyik értesülésünk, míg a másik öreg már huncutabb volt és egy bizonyos Keresné nevű ssszony "völgyére" célzott. I.egvelószínŰbb,hogy egy Nemes nevű család birtoka volt ott. T.i., ha nemeei családok birtoka lett volna, akkor az orazágos gyakorlat szerint valahogyan így hangzanak :"Ne*esek völgye", ahopyan számtalan helyen von :Zsellérek földje/Rükkzsércen ia I/, Úrbéresek földje, Kukáaok földje, Tanítók földje /TÍBzai'öldvár:1830./, Gulyások földje, Konvencionátuaok földje, stb. 139./ Nyomóhe/r

v /340 m/ :Bükkzsérctől délkeletre, a Caereanyés-patak bal portján húzódik. A hegyképp erők féloldalasan emelték ki