Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e ezt a miocén időszaki vulkáni tufából felépült kis rögöt. A falubeliek szerint "Az egyik oldala csupasz, a másikon szülő terem", Nagy része megmflvelt terület n hegylábi harmadában. V

an szőlő is, gyümölcsös is. A hegylábi harmadben vastag o lejtőtörmelék, amibe néhány kutot ástak a permetlé készítéséhez. Nyugati lábánál, a Cseresnyés-patak völgysíkjában fakad délnyugaton kisvizu forrás is. Hordják a vizet a petákból is, ha van benne víz. A Nyomáhe&y északi, legmagasabb része bokros, sziklás rósz, legelő. Szóbeszédből halottak, hogy "ősemberi lakóhely" volt ott. Kerestünk nyomokat, cserépdarabokat, entropogén felszíni formákat, de ásán nélkül ne., megnyugtató a kérdés. Ásatáshoz meg régészeti szake&ber kellene. A néhány "Földvár" elnevezés /a Dél-Bükkben/ és a Nyomóhegy stratégiai helyzete a Bükkhegység előterében, indokolja ezt a feltevést, de bizonyosságot csak t leletek adnának. - A "nyomni" igénk ugor eredatŐ /3.J219./. A "flyoró" jelenidej'í melléknévi igenév főnévként kor,in jelenik. Nyilván ősi szavunk: vadászé népünk Hetében e vadnyom, a nyorok ismerete nem európai örökségünk. Hogy itt mit jelent a "Nyomó" szó összetételben, nem tudom, szokirodalmát nem találtam rá elten a kis faluban, ahol élek. 140./ l ova.

i :F

alu Bükkzsérctől dél-délnyugatra, Ostorostól kelet-délkeletre. "A monda szerint egy asszony piacról jövet elejtette a vajat és miközben aíránkozott, azt mondta :í*o, vaj !" Innen van a falu neve. A nyelvészek szerint inkább a "Noé" szóból származik /4.*(5./, mint a Zala megyei Nova közsát neve ia. - A fenti népi /naiv/ szómagyarázat - ha nem is állja mag ítyét - de bizonyítja azt a folyton újraszülető prelogikus és racionális keveredési törekvést, hogy a nevek eredetét, értelmét megfejtséfc. A "megfejtés" mindig a va lósághoz, a adndeímapi é ethez tapad, csak ritkán azakacnak el a valóaógtól, igaz, akkor aztán alaposan elvetik a súlykot, cint majd az "cdorvár" címszó alatt látjuk ia. - N

0vaj a XIV. százauban már 8-10 garas pápai tizedet fizet /22.:749./, valaki kevés fogyás tapasztalható a lakóa3ág számában 1333-tól 1335 végéig a tizedjegyzék szerint. Oklevélben először 1275-ben szerepel, 1288-ban "Nohe" alakban /22*: 793./.- A Kovaji-patak két partján, a patak teraszain f.lépült jolieg zetes patakporti település, ágykor a Eükk-hagyaégb«n nyári lege

1tetés sel is foglalkoztak, erre utol földrajzi név is : "Novajl kunyhó", fent a hegye* között. &ások szőlőt cáveitek, a Mezőkövesd felé lehúzódó földeken szántóföldi művelés volt, követ bányásztak /vulkáni tufát/ a falu északi határában, dolgoztak a káptalan erd^ib^n, küszködtek a kopár, talajerózióa, sovány lejtőkkel, oz iskolázotl ansággal ás a sötétséggel /Ld. az 1930-as évek szociográfiai irocalmát, de s hivatalos jelentéseket ia !/. Az egyik kőbányájuk vulk«ni eredetű kőiét fél évazázadual előbb "cránit" néven adták el. Nem gránit !