Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e 97./ Kis-Táská s /490-500 vj : A Nagy-Táskástól keAet-éazokkele tre, szorosan a Kegy-Táskáshoz tartozó alacsonyabb tönkdarab. A palatörmelékben e források vi^e aszálykor el-eltönik és esetleg kisebb tengerszint feletti magasságokban újból előbukkanik. Jól kezelt erdő borítja. A "Kis-" szó itt "alacsonyabb*-at jelent. A két "Táskás" között na^ysáiyendileg /^eg/ ni n cs túl nagy különbség. A "Táskás" szó magyarázatára a kísérletet Id. a "Nagy-Táskás" címszónál ! 98./ Y.is-Tölgyes-oro m : Bükkzsérctől ászokra, Répáshutától ítyugatra, a a Dakk-fennaíkról leszakadó, alacsonyabb tönklépcső. "Tölgyfa nő azon a részen" mondták. A "Kis" jelző itt is az alacsonyabb oromra utal, now a kisebb tölgyesre. A XII.-XIII. századtól szereplő szavak honfoglalás előttiek /3.:1C6.,516. és 225./, a háromtagúság is régebbi eredetre vall. Ne feledjük el, hogy az Alföld ne® volt képes ellátni magát fával már a középkorban sea. Az alföldi várak, udvarházak, kastélyok, kolostorok, te&plorrok, hidak építéséhez rengeteg fára / és kőre !/ volt szükség. Ezt a szükségletet a közeli-távoli hegységeinkből fedezték. Erre részben okleveles adataink varrnak nagy számban, részben pedig oaguk a tárgyi bizonyítékok s különféle kőzetek, mint építőkövek és pl. vörösfenyőoozlopok, tölgyoszlopok, stb. Csak néhány bizonyíték ! A pusztaszeri bencé3 kolostor rosnjai között faragott köveket, oszloptöredékeket, azobormaradványokat talált a szentesi núzeum régi igazgatója : Csal lány QáborJ a kövek a múzeumban v&malc. A karcagi Zádor-híd hídfője miocén-időszaki kagylós mészkőből épült. A XV. században vároajogot nyert Tiszavarsány területén /ma : Rákócziujfalu/ az északiközéphegységből származó építőkövek voltak. Ti szelőit, várót t pleisztocén-időszaki mésztravertinót találtam faragott állapotban Anjou-kori leletek társaságában. Gondoljunk Rengeteg malomkőre, őrlőkőre I Csak Ti e*aföldvárott több mázs'inyit gyűjtöttünk össze, vagy jeleztünk fel, ha nem adták ide a múzeumnak, mert «a lépcsőnek, járdalcőnek használják. - - - A sok ezer szélmalom faszerkezete, a vízi- éa hajómat}mok, szárazmalmok fából készült alkatrészei nagy részben az Északi-középhegységből kerültek ki, stb., stb. Vagyis s a hegyvidéki erdőkkel való ismerkedés, az erdők kitereolt fájának nagy távolságokra történő szállítása nem pár száz évre, hanem többre tekint vissza. Ahogyan a bükkasérciek ekhós ftftiekáxntl szekerei 10.15 métermázsa égetett mésszel időtlen idők óta járják az Alföldet, úgy szállítják magyar és török, stb. urak rendeletére a jobbágyok a fát, a követ az Alföldre. - üzolnok megyében is volt ejközé-korban több kolostor, így pl. a tünyei / raa:tenyői; TiszatenJ/ő és Tenyőazállás között/ bencés kolostor, amelynek építkezéséhez fa éa kő kellett. A fejlett magán tulajdonjogi viszonyok között alaposan kellett ismerni a különféle