Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e ori&okat, csúcsokat, oldaladat, hátait, gerincedet, ha nem akartat a tulajdonosok pörre menni egymással.- Így iaegy ez mu is j alapos, V í szinte szőrszálhasogató pontossággal a bükki erdőgazdáikopásban. Hét nyáron ót figyelhettük Bükkzsérc körül, hogy a különféle jelzéseket is tárképes utasítások alapján vésik nimi— va^y festik a megjelölt fákra azcaxlészgyakornokok, ásatják a talajkutató gödröket, nea szólva arról, hogy e feladatok pontos vagy nem pontos végrehajtása a teljesítménybérbe is "beleszór", i-ár előbb írtam a "szekér" régi, kiszorított nevéiől, a "mázsá"-ról, a^it a KeleUBükkben a Nagy- és Kia-Kűmázse nevfl hegyek őriztek meg Tapolcafürdő mellett. 99./ Kopas

z : Két mellérendelő összetett mondattal tudósítottak bennünket bükkzaérci barátaink t "Kopár hegy, régen ott legeltettek, most Rigóhegynek nevezik, azelótt Pusztaheg^ volt a neve. Itt sok szőlőt termelnek és a sárga-, meg a feketerigó nagy kórt tesz a szőIC ben". Bükkzsérctől keletre, a reioiaátus templom mögött kezdődő 2Q5-150 m átlagos magasságú rögdarab, amelyet keleten az Aranygomb, KÚthegy zár le, éezakon petfig az Előhegyben /534 W folytatódik nagyobb tengerszint feletti magasságban. Pusztahegy náven szerepel az 1920-3C-as évek részletes térképein, de az 1962-ben kiadott turistatérképen is. Az emlékezet megőrizte a "Kopasz" névben a legelS-kezöetet, de ezt fejezte ki a Pusztahe^y elne\fezés is. valóban szőlő és gyümölcsös terület. Főleg e nyugati fele apróparcellás, igen vegyes minőségű és vegyes miniségben megmunkált terület. A Kopaszt egy erősen bevágódott tehát régóta funkcionáló, -— földút keríti be nyugat felől az Előhegy erdeje /" fiatal nyárserdő, itt-ott apró, rejtett kaszálókkal/ és a me

t;»ííveit terület között, a kettő határán. A fiatal erdő szélén rétegforrás van : Lápa-kút a neve. Ebből hordják a vizet a permetlé készítéséhez, főleg a magasabban települt szőlíkbe, míg a faluhoz közelebbi részekhez az említett bevágott út al6Ó részében, részben mesterséges kotrással feltörő időszakos forrás adja a vizet és egy ut mentén készített vízgyűjtő gödör. Az időszakos forrásban természetesen csak akkor van víz, ha a lejtőtörmelékben is van víz. Ez ritkán tapasztalható a nyári hónapokban, hiszen mellette megyünk fel már hetedik áve a táborhelyünkhöz, így alapos megfigyeléseket végezhetünk e megfigyelések is hozzátartoznak táboraink céljaihoz. V:A fent említett mesterséges, út srentén kis gátakkal készített gödrök az ©eővizet fogják fel, vagy ha az időszakos forrásnak van vize, akkor a túlfolyást fogják fel.;/ A Kopasz /Rigóhegy, Pusztahegy/ déli szélén, az említett ótnál jóval lentebb, több ásott kút, le j tő törmelék- forrás van. I.áttuk azt is néha, hogy kocsin /hordókban/ vitték fel a vizet a pernjotlé készítéaéhez, vagy pedig henger alakú betonkácakban fogják fel magában a szelőben az eső-