Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e Benedek /12.:72-73./.- - - ílrtékas okleveles anyagot sikerült ő&r»eegyujtenünk a községbtíiu birtokperek iratai, községi pásztorok, maaSőrök munkaszerződései, 12 évet let zolgált katona obsit ja a XIX. századból, ugyanennek további életútját jelző okmányok haláláig, három no zedák /nagyapa, apa, fiú/ iskolás könyvei, füzetei szakadt, hiányos^ töredékes forgóban, etb. Ezek egy ró szét fel is Golfoztuk a tiszaföldyári Tiszazugi Földrajzi LÚzeumbau, kiállításon szerepeltettük. A II. Kongresszus Mezőgazdasági Tex-melő szövetkezet meglehetősen nehéz körülmények között működik. Földjeinek legnagyobb része hegy- 6B Combié j tó, nagy részük 12-25 *-os le j tő kategóriákkal. Ezeken a lejtőkön néha egészen vészes a talajerózió, a talajok nagy része savanyu talaj, a völgytalpak túlzottan vizesek, sok az ingázó dolgozó. Megkísérlik itt a mái naterme lést /rendkívül munkaigényéé termelési alágazat/, a rcészégetést, a kőbányászatot, a szőlőterm lést a termelőszövetkezetben. - Az aprófalvas települési rendszer, a termőföldek sokrétű, ei^oen változó minőség, a vasút hi ínya megnehezítik a gpzdoeágoa nagyüzemi termelést. A költsé^zint & felsorolt objektív okok miatt az országos átlag felett van majdnem "JO %-kaI. Ehhez járulnak még különféle szubjektív okok is, így igen lassú a fejlődés, de nem végzetes. Ízt a reálisan optimista távlatot mutatják pl. az új házak, de az új, költeégae síremlékek is. E/*ész utcasorok épülnek korszerben, sok a rádió, televízió, a közép- ás feleőoktatáaban továbbtanulók száma. Valószínűleg a mellék- é» feldolgozó tevékenység fokozásával lehet megoldani a folyamatos foglalkoztatás és a magasabb jövedelem kérdéseit, s ebben figyelembe kell venni a hajdani háziipar szerÖ ás vándorfoglalkosásokat, megfelelően alkalmazkodva a korszeráf viszonyokhoz /termékekben és szállításban/. Volt a falunak két vízimalma ia. M

a esek az emlékük él. Egászen halvány és zavaros értesülést hallottam 19C9. tavaszán /május/ egyik interjú-alanyomtól: mintha makkból olajat ütüttek volna régen. De ez bizonytalan, 19C9 nyarán utánakárdezőskötíteas másoktól is, de bií^e, választ már nem kaptam. A "Kaló-kút" neve rejthet esetleg valami malrrot Bükkzsérctői északnyugatra. Nehézséget cs

ak az okoz, hpgy M

r'aló-kút" és nem "Kalló-kút". íáegtóve3Ztőcn érdekes jelenség Üükkzsércen a nyaranta luxusgépkocsikon ide látogató "svédek" megjelenése. Ezek a "svédek" tulnjdonképpen bükkaaérci magyarok, akik 1947-48-ban egy munkászérződé révén kerültek ki üvédorczágba, majd ott is maradtak, megszerezték a svéd állampolgárságot. Kétségtelenül igen magas életszínvonalat képviselnek, ami negatíve szubjektív gondolatokat szül az itthonmaradottakban, n>-ifi lévén történelmi arányérzékük, biztos fogalmuk a történelmi fejlődéerői, Svédorsság heiyeeténSl és így levedben