Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

50szedőlán.yo

k után a tőkéket. Vajon hagytak-e el fürtöt? Aki elhagy és észreveszik, a flgcyolt.ee legénynek csókkal tartozik. Régebben még szokás volt, hogy ezüret idején cigány muzsikáso

k bandában járták a szólót, inden szüretelő csoporthoz odaköszöntöttek, eljátszottak néhány vidám dalt vagy nótát, és miután játékukért megkapták a szo ásos saólőmenynyiséget, "egy házzal odább álltak". Délfelére a kádak már jól megteltek, ekkor valaki, általában gyerek, vagy gumicsizmában vagy mezltlább

ms tapost

a a szőlőt a kádban, hogy összetörődjön, ée m több férjen bele. Néhol, mikor városi ember is megjelent a szüreten, bizony megkérdeztet "Hát hogy-hogy mezitlább tapossa a gyerek a szőlőt? Azután meg ezt isszuk!" A gazdák válasza megeblztoean Így hangztotts " Majd kiforr az minden piszkot," Szüretkor általában nem sok gondot fordítanak as ebédre, amit azonban pótol majd a vacsora. A gazdasszony nár hazamegy főzni, általában birkát szoktak ilyenkor vágni. Ha birkapörkölt a vacsora, akkor elengedhetetlen tartozék a sziretlhurk

a. Hz birkabélbe töltött erős, borsos, paprikás kenyeret tartalmaz, amit együtt főznek Mlg a hússal, majd annyi darabra vágnak, hogy mindenkinek jusson. I ost azonban térjünk vissza a szőlőszadéshez. Szüretelés közben a szedők vagy legalább-is egyrészük • feladata még az, hogy a uzép, egészséges, laza szőlőfürtöket külön lerakják, tízekből válogatják ki az eltartásra legalkalmasabbakat, eltartásra leginkább iírzsóoet klrályné-t, Kecskecaecsüt, Kövidinkát szokták választani. iia ilyen tőkéhez érnek, a fürtöket nem rakják kosarakba, hanem a szőlőhártyára szőlőlévélri leteszik, és a szőlŐ8zedés végén ös. zegyüjtik. Hazaszállítás után