Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966
a tőkefej más rés -érői ia ugarvessző k törnek elő* A múltévi ugarvesszőket két-két szemre metszik, éa igy termőcsapok képződnek ki* A metszést ugy irányítják, hogy a csercsapok - a tőkefej közepén áthaladé képzeletbeli átlékon - évenként váltofinsság egymáet* Amelyik az egyik évben cser volt, a következő esztendőben u©irt képeznek kl és megfordítva* A régi öregek nem ismerték a csapos metszést, és a tőke teljesítő képességét, a vesszőket egy szermre vágták vissza• A metszés első pillanatra nagyon egyszerűnek látásik, voltaképpen azonban ige:? bonyolult feladat* alakult, erős tökénél közénén Is hagynak ugart, amiből a következő évben cser lesz* Van ugy is, hogy három termőcsap alakul ki, és valamennyit meghagyják 2-2 szemre, üa a aoroa terraőcsap nagyon elrontotta volna a tőke alakját, akkor ugarra vágják vissza* lyöngén fejlett tőke nem hajt a kivánt helyen, és nem hoz megfelelő erősségű vesszőt* Ttt megint szükség van a metsző tapasztalatára* Ha a metszést nem a családtagok végzik, akkor ismert és íigves napszámost fogadnak meg a munka elvégzésére* rokazor Ülve vagy guggolva vérzik a munkát. Az öregek gyakran kiaazéket visznek magukkal, és azon Ülve vizsgálják a tőkéket. H e netalán kiesé elkéstek volna a metszéssel, akkor a t"ke bizony könnyezi k, vagyis a nedvkeringés megindulása után a nyitott sebeken keresztül folynak a csapok. A tavaszi nyitás után KÖzvetlenUl jó végezni a metszést. Korai metszésnél kevesebb a könnyezés, és ilyenkor valamivel hamarabb fakad a tőke. A ludas t mindig jő rá kell metnzani* Itt ugyanis nem tőkőt nevelnek, hanem hosszú fád részt, vagyis öre tvesezőt