Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

- 35 hagynák mag. A .jzőlőben két méternél nagyobb öregvesszőt nem hagynak. Ha árnyékolás céljából a háa előtt készítőnek ludast, az öre rvesnző lehet 4-5 méter 1 osszu is. inden szem helyén oldalhajtások nőnek. Ezeket metszéskor 23 szemre kell hagyni. A lugas csap néltül nagyon keveset varíy semr.it sem terem.A leteemett csapokat teljesen viozsza kell vágni, 'ellette legtöbbször kihajt az u^arvessző, amelyet az előző évi csapok eltávolítása után ismét termire 2-3 szemre lahet vissz?;vágni, AZ öregvesnzőket 5-6 évenként cserélik. Az öregtők

e aljából is indulnak u arvesszők. A legalsó ugarvesszőt teljesen hosszában meghagyják, ugyanakkor az örefsvesszőt mellette lefUrénzelik. Az öregvesBZŐ tseréje váltogatva történik. Vigyáznak ara, hogy egyszerre ne legyen nagy terménykiesés. A metszés után szokták a luí?as állványzatát ellenőrizni, javítani és pótolni. A metszés vé*eztével a nedv>erlngés megindulása után elős^Ö* a legfelső vllígos szemek indulnak fejlődésnek. A fagy ezeket szokta elsősorban tönkretenni. Ilyenkor a vessző tövén elhelyezkedő sírsze

m néven emlegetett szenekből mér* uj hajtások nőhetnek. .ízek 1B teremhetnek, de jóval keveoebbet mint a világos szenek. A tőke aljáról a vesszőket egyébként tőből kell eltávolítani. Ha ezonban a következő évi tőkeformálás u/^y kívánja, egy szemre visszev Ighatók. Ks a bizto itóase

m. Ebből a szemből nőtt vesszőből is lehetett csercsap, de ha a szükség ugy kívánta, el is távolithatták. A metszés és a vele kapcsolatos munkák id jén kerül sor a tőkehiányok pótlására is. A legszebb szál vesszőt amelyet az előző nyáron egyáltalin nem hegyeltek le, a hiányzó tőke helyére ásott árokba döntik és betemetik. Az anyatőkén a döntő vessző zavartalan fejlődése érdekében kevesebb ceercsapot kell hagyni, á vessző az első évben már terem is. Közben kialakul a maga gyökérzete is. A második év tavaszon metszéskor már megszabadítják anyatőkétől. Bst az uj tőkét az első és m sodik évben, a