Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

T) tápanyagot tartalmasa, hanem javítja i talfij nsr rkezctót, növeli vi^ruktúroaó kópeeaugát. Laaa- ás uxrioktala joa le Jot>b felérett vagy friss ietállótrágyát használni. Ha ilyen nem áll röndelkesóore, szalmával keverve falhigitják az ératt tr tgyát. A trágyát sokszor még a tél folyamin szánkóval kihordják a sz"l*he. ott vagy az ut mellett, vagy a pászták vágdre egy csajba lehányják* íiagy hó es«tén nég be is tömetik. Tava azezal ezután még a nyitás eltftt közvetlenül beszórják a födés kor a hártyák helyén kialakult árokba. rég napjainkban is hasonlóan végzik a trágyázást, de általában kihordása a nyitás előtt egy-két nappal történik, és a kocsiról azonnal szét is szórj lk. A páezta ut felöli végén bemennek, minden 5-6. utáál megállnak, és a szekérről jobbra is, balra is szórják villával a trágyát, ar oddig csak el tudják hajitani. A paszta közepét és a ralsik fölét nen lehet szekérről beszórni, ide már kézi erével kall behordani a tr r,yát. Est két ember végzi, és csak akkor kerül rá sor, oi'-or «iár minden trágyát kihordták a szőlőbe, ert általáén a kihordásra fuvarost fogadtak, és ií?y a kocsi neu állhatott. Ha a paszta másik vágén^olt ut, azon a felén is végigmentek, ikor a pászták szélén szekérről szórták a tr gyát, a kocsi megállásakor mindig lehányták annyit egy kupacba, amennyit gondoltak, hogy a középső területre elegendő lesz. iíaeket a kupacokat azután két e~5ber a majt-rhordókho

z vagy nyáron a cséplésnél dolgozó törekhordóklio

z hasonlóan széthordja. A deszkák amelyan viczik, házilag készítették. K131 és hátul két-két szarva van. zek fcös5tt négyzetméternyi nagysága deszkjslap. : rre rakják a trágyát. Két eraber környen tudja vinni a tfikét között, nen; rongálja irag íket. Az utóbbi idÓben a tr gyahordása és szétszórása gUxTikocsiról történik. A trágyát szétszórás után, a nyitás alkalmával be kell dolgozni a talajba. A trágyának mindig lepalább 20*30 cm mélyre kell kerülnie, mert a sekélyen adott trá :ya inkább caak a