Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966
- 30 gazt neveli. Sok sazda még a tr ;fsya kihordása előtt, a födée alkalmával keletkezett árok mélyítését Í3 elvégzi, igy még kiseDb menynyi sé^fl trágya le nagyobb eredménnyel jár. A térné szőlő első rendszeren tavasai munkája a nyit Is, amely március lo-e körűi kezdődik, nyitás lényegében a szőlőtőkék kibontása, aefftlsztitáaa a födéa során rárakott földtől, kkor formálódik ki a két tőkesor között huzédé saőlőhírtya. A nyitás régebben kapával végezték, mely ugyan fclyan volt, mint amelyet a többi kapás munkáknál használtak. Miután azonbar a sürü tőkék köaé és az egyee tőkék alá a széles kapufej nem fért be, megszületett a csak ozőlőbontásra hasza'latoo nyitéka pa. Kz annyiban tért el 8 rendos fajtától, hogy feje jéval keskenyebb és hosszabb is. Legnagyobb szélessége 10-12 cm. hossza 90-32 cm. A knpanyé l és a k"p afe j lapja 45 fokos szö~et zár be egymással. A munkát hátrafelé haladva végzik. Mőször a tőkesox egyik old lát tisztítják meg s t lajtél. A sor vé-5n azután ^elfordulnak, és teljesen kibontják e tőkéket. Sokszor még a tőkékre k^pafokka l rá ie ütögetnek, hogy a honok lehulljon ráluk. Ilyenkor szokták a tőke aljáról kinövő fattyak gyökereit elvágni, hogy a szőlő minél mélyebir#21 táplálkozzék. A nyitáe nagyon nehéz munka, csak férfiak szokták végezni, sokezer a falusi szegényemberek alig várták már Sergő-hetét, hogy mehessenek dolgozni a módosabbak szőlőjébe. A nyit-3t Jól megfizették. Nemcsak azért, mert nehéz munka, hanem mórt nem igen lehet vele várni, hlssen a fölmelegedő nedves homok alatt könnyen bepárlik a szem, és kétessé válik megeredése. cl A nj^saámhan történő dolgozást ennél a munkánál nem igen szerette sem a munkás som a gazda. *!ert ha a .napszámos
