Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

25 értékesítették. kezdetben kis parsztkocfcval hetenként vagy háronmaponként útra keltek, szalmával bélelt gyümölcsös ládákkal megrakottan. Később már s#ráfkooal

t alkalmaztak, erre nem csak több áru fért, de nem la rázott annyira. Sódosabbak pedig hamarosan wlkereküve

l bonyolitották le kockázatos, de nagy hasznot hajtó vállalkozásukat. Leggyakrabban a szentesi tanyákra, ocsödre, r.zentandrásra, Szarvasra vezettek útjaik. Kezdetben tehít az emberek csak alkalomszerűen laktak a szőlőben, de a 3o-as években egyre több család költözött ki véglegesen, és bővítette, alakította át kunyhóját családi házzá. Ez a folyamat a későbblekben még gyorsabban lett- és falvak emelkedtek a homokon. Bizonyságul elég megemlíteni a líaleszt és napjainkban rár országszerte ismert Csorkeszőlőt. • zen kis kitérő után térjünk vissza az ujtelepitésü szőlőhö

z. A fiatal ültetésü szőlő első évi kezelése nem sok munkát kivin, de ezeket a legna ^robb gondossággal kell végezni, mert a gyenge növény ilyenkor még könnyen elpusztulhat. fejlődő hajtások kibúvása után a talaj felületét állandóan gyommentesen kell tartani, azzal ahogyan szükséges meg kell araszoln

i. sor A fiatal szőlőt nem szívesen kaálják, ha mégis kerül rá, csak nagyon sekélyen történik. Ez azért van, mert a friss fordításban nincs szükség a további porhanyitáera. A ezárazeág és a gyomok ellen csak a talaj felszínét kell megmozgatni. A mélyebb kapálás meglazítaná a kiültetett vesszőket, és ezzel akadályózná a gyökérképződést. A karaszolásra háromszor- négyszer kerül sor. Amióta a permetezés elterjedt, évente kétszer-háromszor bordóilével belocsoljá

k a fiatal hajtásokat. Természetesen a per etezés száma az IdŐjlristól is függ. Kedvesebb, hűvösebb nyár esetén többszöri per átesésre is szükség van. A S;'Ő!Ő kapaszkodva kúszó növény. !?zért akkor fejlődik legjobban, és nevel erős tőkét, ha megfelelő tárna, ztékot adnak