Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

-22ldőpont, a fehér lepedő /szűr/. A lepedőnek /szűrnek/ súrolnia kellett a földet. Itt találkozunk először varázslatos erejű mondókával. A tehénrontás ellen tudtak védekezni és • igyekeztek az állatot miaél előbb meggyógyítani , hiszen szükségük volt rá a napi munkában és az adta a legfőbb táplálékot: a tejet. Most nézzünk néhány gyógyítási módot. A 30-as történetben Barna Antalné elbe* szélése után kiragadhatunk néhány általánosabb elemet. Ilyen t a cselekmény napfelkelte előtt végzése; a bicskára fejés; a megrontott tej elégetése és a megrontó megjelenése. Az ártó megjelenik a következő történetben is

t amelyikben a tejet az itató vályúba öntik és tüskös gallyal verik. A következőkben megvizsgáljuk a vas gonoszűző tulajdonságát. A vas babonás erejét tárgyalva visszatérünk a keresztúton eldobott péazhez, és a macskás esethez az előbbi fejezetben /I.8.történet./ - A vasat minden esetben elűző céllal alkalmazták. Mig azonban egyes történetekben kifejezetten hegye

s vastárgyat találunk, addig pár esetben csak va

sbó

l készült tárgyat emlitenek. Ezek szeriit tehát a tárgy anyaga /a vas/ a döntő jellegű. De alakja is nagyon fontos. - Példák: a menyasszony cipőjébe helyezett pénz, a keresztutra dobott pénz és a legtöbb történetben a hegyes