Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

-23kés, /L. a 9-es, 9.a-a, 19,-es 23-as és 30 as * » történetet. A 24-es történetben sarokvas szerepel. - A 19-es történetben szereplő szita pogány maradványra enged következtetni,/ Tehát megállapítottuk, hogy a vas anyagánál és alakjánál fogva elűző hatású. De némely esetben tilos a használata. Például az Itt nem közölt egyik történetben az adatközlő néni szerint tilos késsel aprítani a kenyeret. Magyarázat: a tehén véres tejet ad./P.Nagy Andrásné./ Különleges, az előzé fejezetben már említett, boszorkányüző tulajdonságát szemlélhetjük a verésnek az itt közölt történetekben is. - Az ártószemü ember a szemmelverés ellen a kicsi kezét veri mindaddig, amig az sírva nem fakad. Itt azonban a sirásnak is van szerepe a védekezésben. - A másik esetben a megrontott tehén tejét veri. így űzik el a gonoszt. /L. a 26-os és a 29-es boszorkány történetet./ Hasonló módon veréssel űzik el az ártót a Ift-es számú történetben is.Az ütések száma egyik történetben sem neghatározott. A szemmelverés elleni védekezésnél megfigyelhetjük a szines ruhadarabok betegségét, rontást elhárító szerepét. A színek közül legtöbbször a piros szerepel, de lehet más szin is. A ruha anyaga lehet selyem la. Az elhárító cselekményeket visszafelé,