Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 8 Az intézet növendékei két csoportra oszlottak. Az elsőbe tartoztak a 6-14 év közötti gyermekek, ezek elméleti oktatása megfelelt az akkori elemi iskolai tantervnek, néhány tárggyal s a gyakorlati gazdasági oktatással kibővitve. A második csoportba 16 évnél idősebb fiuk voltak, akik a gazdatiszti pályára készültek, vagy tanitójelöltek voltak. A tanitási módszerben Tessedik Sámuel alapul Salzmannt vette, de nagy tisztelője volt Comeniusnak is. Az iskola tanterve elméleti és gyakorlati részre oszlott. De az elméleti oktatásban is olyan tárgyak szerepeltek, melyeknek erősen gyakorlati hasznuk volt, pl. chémia és egészségtan. A gyakorlati oktatást már a legkisebb gyermekeknél kezdték, könnyű dolgokkal, mindig a növendékek szellemi és testi erejéhez mérten. A nagyobbak tanultak a földnek különböző módon való javitásáról. Megismerték a takarmányfüvek, lucerna, lóhere vetését és használatát , különböző réDafajok termesztését. Megtanulták, hogyan kell fát ültetni, oltani és gondozni. Foglalkozott méhészettel, selyemhernyótenyésztéssel, melynek terjedését már Mária? Terézia és II. József is nagyon óhajtották. Hogy ezen a téren, miníl nagyobb eredményt érjen el, felküldte feleségét és legidősebb lányát Budára a selyemgyár igazgatójához, hogy selyemfonást tanuljanak s a tapasztaltakat az intézetben értékesitsék. Tehát a nyersanyag feldolgozására is gondot forditott. Fáradozásai nem voltak hasztalanok és eredménytelenek s ennek hatása alatt végül a szarvasi tanács elhatározta,hogy a gazdasági iskolát összekötik nyilvános iskolájukkal. Ez igen nagy anyagi előnyt és támogatást jelentett a gazdasági iskolának.De nem nélkülözte Tessedik a felsőbb körök s a hozzátartozók elismerését és erkölcsitámog atását sem, de az anyagiakat annál inkább. Mór II. József észrevette működését és 1782-ben éremmel tüntette ki. II. Lipót, mint a gazdaság , ipar és kereskedelem nagy becsülője , különösen figyelmére méltatta Tessedik működését s meg-