Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 9 parancsolta ,hogy egy királyi commissió menjen Szarvasra megvizsgálni a tanitás módját, úgyszintén azokat a javitásokat, amelyeket behoztak a szarvasi gazdák a földmüvelésben. Ez a bizottság igen kedvezően nyilatkozott az intézetről. Ferenc császár átlátta az intézet jelentőségét s »» az 1798.év juliusában kézbesitett leiratában elrendelte,hogy ilyen gyakorlati gazdasági intézetek állittassanak fel az országban s addig is, mig az uj rendszer életbe nem lép, minden kerületből legalább 2 tanitóságra készülő ifjú küldessék Tessedikhez s ott 2 évről szóló bizonyitványt nyervén, más pályázók előtt alkalmaztassanak." Másfelől is érték kitüntetések Tessediket. Vele dolgoztatták ki a ngrgyszentmiklósi gazdasági iskola tervét, melyet Nákó Kristóf földesúr alapitott jobbágyai számára. Gr. Festetich György pedig meghivta a keszthelyi gazdasági iskola igazgatójának, de Tessedik nem fogadta el a meghivást, mert sajnálta elhagyni akkor épen virágzó intézetét. Mindezen kitüntetések azonban sok ember irigységét keltették fel . De nemcsak ezek okozták az ellene támadt gyűlöletet . Ugyanis nagyon bántotta a szarvasiakat, hogy Tessedikirend és takarékosság cimén oly dolgokat akart megszüntetni, amik a lakósság ősi szokásaiban gyökereztek. így betiltotta a töb' napos lakodalmakat , a keresztelői vendégségeket, fonóbeli összejöveteleket. Ez a szigorúság az élet élvezeteivel szemben holmi tartózkodásnak tudható be, hogy a XVIII. sz. közepe táján a pietisták szigorú puritán életet követeltek a .lakosságtól , de amellett sok humánus intézményt alapitottak s nagy jólétet teremtettek a városban. így a közhangulat lassan ellene v fordult. A község bevádolta a felettes egyházi hatóságnál, hogy papi hivatá_ sát elhanyagolja , földet tur és selyemgyártással foglalkozik. A kirendelt bizottság ugyan elégtételt adott Tessediknek, de az sem csendesitette lea kedélyeket. Ellenségei keresztülvitték, hogy 1796-ban a város megvonja