Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

Az ősi vadságba visszasüllyedt föld csak addig volt paradicsom, amig kevés embert kellett eltartania. A földközösség , igaz,hogy csak a határ egy részét meritette ki, de amikor a népesség a telepítések által hirtelen megszaporodott, nem lehetett többé * megvárni, mig a kiuzsorázott föld magától újra termőképessé válik, hanem korábban kellett visszatérnie az illető földdarabra, mielőtt az a korábbi 5-6 éves rablógazdasági periódust kiheverhette volna. így a kánaáni bőség gyorsan eltűnt s csakhamar világos lett,hogy az éddigi primitív gazdálkodási mód mellett túlnépesedés köszöntött be, a-kiuzsorázott föld a szaporodó népességet nem tudta többé eltartani. A községek legelői is évről-évpe rosszabodtak , a marha legelte a füvet s akadályozta az újnak növését. így a népesség szaporodásával k az Alföld lassanként elveszti Kánaán hirét s a század II. felében a magyar gazda-közönség általános panasza, hogy szük a határ, sovány a föld és nem terem semmit. Az itt ismertetett XVIII-i gazdasági viszonyok kimerítő rajzát hagyta fenn az utókor számára Tessedik Sámuel, a nagyhírű szarvasi lelkész. Tessedik bevándorolt német családból származott. 1742-ben született a Pestmegyei Albertin. Hét éves korában árvaságra jutva, édesanyjával Pozsonyba költözött, hol már gimnáziumi évei alatt házitanitással kereste kenyerét. Különböző állású embereknél vállalván állást, alkalma nyílt a kereskedő, iparos és hivatalnok családok szokásait és hitoáit tanulmányozni és mint önéletrajzéban irja, már ekkor megfogamzott benne a gyermeknevelés reformjának gondolata. Középiskoláit befejezve, hogy a magyar nyelvet elsajátítsa, Debrecenbe ment, ahol két évet töltött a kollégiumban. Debrecenből nagyot kerülve tért vissza édesanyjához , mert előbb gyalog bejárta a Felvidék nevezetesebb városait. 1763-ban külföldi tanulmányútra indult. Felkereste Jénát, Lipcsét, Hallét, és Berlint. Igen nagy figyelemmel ki-