Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

sérte a technikai alkotásokat. így Jénában megfigyelte a vizszabályozási munkálatokat, Berlinben a csatornai hajózás előnyeit. Észreveszi, hogy fásitás által miként lehet virágzókká tenni a homokpusztaságokat . így fogamzik meg benne a mindent hasznositás gondolata. Innen ered a faszegény Alföld befásitására való lankadatlan törekvése, a magyar folyók és mocsarak szabályozása és levezetése iránti nagy buzgalma. És a mellett, hogy szorgalmasan látogatta az egyetemet, hallgatott theológiát, filozófiát, mégis jutott ideje arra, hogy felkeresne az iparosokat, kereskedőket , gyárakat s minden irányban gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Megismerkedett a közgazdasági irodalom akkori termékével is s ezek befolyása döntötte el későbbi működésének irányát. Mikor egyetemi éveit befejezte és pappá szentelték, hozzáfogott, hogy a tapasztalatokat idehaza meghonositsa. Csakhamar jó alkalma n3^ilt erre Szarvason, hová rövid segédlelkészkedés után 1768-ban megválasztották. Szarvas városa Békés megyében fekszik. | Sokáig volt török kézen és csak az 1699 -i karlevSczi béke hozta meg végleges felszabadulását. A XVIII sz. elején a Harruckern család birtokába, került, kiknek pártfogása alatt szépen gyarapodott lakosságban és területben. Vásárjogot nyert és ezzel a mezővárosok sorába lépett , de azért az újonnan épülő város régi módra készült, zsppfedeles vályogházakkal, görbe utcákkal s mindazon kényelmetlenségekkel, amelyekkel akkor egy alföldi város rendelkezett. Fejlődése akkor vett hatalmas lendületet , amikor Tessedik megkezdte itt lelkészi működését. Misszióját azzal kezdte ,hogy hiveit felkereste családjuk körében, megfigyelte hibáikat, tudatlanságukat s prédikációjában felvilágositotta őket , hogy miként szüntethetők meg ezek. Külön tartott szentbeszédet a férfiaknak , nőknek, cselédeknek, gyermekeknek, kinek-kinek a maga kötelességeiről. De hamarosan átlátta, hogy igy az embereknek csak nagyon kis körére hathat.