Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

Bevezetés A Tiszazug, hazánk egyik legkisebb tája, a Tisza és a Hármas-Kőrös szögében helyezkedik el. Az országban több Tiszazug név ismeretes, de a közhosr.nálatban és a magyar földrajzi ltod alomban csak a Martfű—Kunszentmárton—Csongrád—Tiszaug közötti területet nevezik igy. Ez a Tisza és a Hármas -körős közötti terület közigazgatásilag magábafoglalja a Kunszentmártoni Járást /Tiszazugi Járásnak is nevezik/ és a Szolnoki Járás egy jelentéktelen darabját. Természetes határa van Nyugaton, Keleten és Délen, Ezt a Tisza és a Hármas-i.örös mai, élő folyása alkotja. Ez a határ csak a folyószabályozások idején rögzítődött, a Tiszánál egy 600, a Körösnél pedig egy 200 m széles hullámtérrel. A szabályozás előtt volt egy kb. 10 km széles ártér, amely elválasztotta a Tiszazugot környezetétől, nyugaton a Kiskunságtól, délkeleten pedig az Alsó-Tiszántultéli -z ma teljesen eltűnt, szervesen hozzátartozik a környezetéhez és mindkét oldalon hatalmas, mesterségesen levágott, vagy régebben, természetes uton levetélt kanyarulatok szövik be. Ez a Tiszával és Körössel meghúzott határ kissé önkényes, Ugyanígy önkényes a Martfű—Kunszentmárton közötti határ is. Itt az a kissé magas sáv a határ, amelyen a SzolnokSzent s-i vasútvonal fut. Ez átvágja az észak felől benyulé Nagykunságot. Ez az árvízmentes sáv volt eredetileg a Tiszazug nyitott kapuja az Alföld felé. Itt függött össze a tőle északra fekvő területekkel s ez a kapu indokolja, hogy közigazgatásilag Szolnok megyéhez tartozik. Dolgozatom a Tiszazug mezőgazdasági, ipar- és települési földrajzával foglalkozik. Itt szeretnők köszönetet mondani mindazoknak, akik tanácsaikkal munkámban támogattak. Természeti viszonyok Felszín A Tiszazug felszínét,az Alföldhöz hasonlóan, fiatal üledékes anyagok boritják. A felszin alakításának legfontosabb szereplői a szél és a viz. A felszin gazdag kisforma elemekben. Ezek szerepe főleg talajföldrajz! szempontbél fontos, de nagymértékben hatnak hidrográfiai, növényföldrajzi, települési, sőt még iparföldrajzi vonatkozásokban is. Három fontos formaeleme van a Tiszazugnak: 1./ a tiszazugi homokterület lényegileg a Duna-Tisza közi nagy homokterületnek a Tisza által elszakított darabja. Er a Tiszazug legmagasabb része. A legmagasabb pontja a 108 m magas Égetthalom; 2./ a legnagyobb területet a löszhátság foglalja el, ami tulajdonképpen a Szolnoki-löszhátság benyulé darabja; 3./ a felszin! elemekhez tartozik a Tisza és a Körös által létrehozott ártér szintje. E felszin legnagyobb kiterjedésű eleme a holocén ártér. Ez a legalacsonyabb, és körülöleli nyugat felől a homokfelszint, keleten pedig a löszhátat. A holocén ártérnek az árvizgáton belüli része a mai feltöltő és mélyitő folyé-munka szintere. A természetes felszíni elemek mellett érdekes és jellegzetes kiemelkedések a kunhalmok, vagy korhányok. A Tiszazugban f"leg a líszhát kinyulé csücskein települtek. Régen őrhelyek, temetkező helyek, vagy árviz idején védekező helyek lehettek. Ha meredek oldalú volt a halom, akkor a földmüvelés megkímélte, ha nem, akkor felszántották és as egykori kiemelkedés ma már csaknem teljesen eltűnt. Vizrajz Dolgozatom elején emlitettem, hogy a táj múltjában és a mai kép kial-kitásában igen nagy szerepe volt a viznek. A Tiszazugnak két fontos folyója van: a Tisza és a Körös.