Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

A Tisza Martfű és a Körös torkolata között kb. 60 kin hosszan szegélyezi a Tiszazugot* Itt a folyó esése 5,8 cm/km, jellegzetesen középszakasz jellegű, erősen kanyarog* Szabályozáskor számos meanderát átvágták* Legnagyobb a Tiszaföld•ár—Cibakháza közötti átvágna, ez egyben az egész Tisrwnellék legnagyobb átvágása, ahol 1 km-es átvágással 15 km és 525 m hosszú meandert vágtak le* A terv 1870-ben készült és még ugyanabban az évtizedben be is fejezték a munkálatokat* A holtág lassan feltöltődik, helyét a termékeny, Sárszögnek nevezett terület foglalja el* Mezőgazdasági szempontbői jé talajú, könnyen öntözhető terület* Ezen a cibakházai holtágon kivül még három nagy és számos kisebb holtág van. Nagyon sok a természetes uton levetélt morotva is* Az Alsó-Tiszazugban nem lehet megkülönböztetni a Tisza és a körös meandereit, az egész terület ezek kusza szövedéke. leleten a körös a határflolyé* Ennek az esése nagyon kicsi, egy-két cm/km. A körösnek közel sem voltak olyan jél fejlett kanyarulatai, mint a Tiszának. A fel* töltött holtágak helye is nehezebben ismerhető fel, mert a Tiszazug Körös felőli oldala sokkai kiegyenlítettebb* Mégy nagy, még ma is láthaté holtág van. A régi nagy kanyarulatokba kisebbek vágódtak be, ezek halye még ma is jól látható a Nagyérben* IskaL A Tiszazug talajai nagyon változatos képet mutatnak. A fejlődés legelőrehala* dottabb stádiumában a löszhátság mezőségi talajai vannak* Ezután korra az öntésés a szikes talajok következnek, legfiatalabbak a homoktalajok* Az első számú ábráról látható, hogy a területen mezőségi, szikes, öntés, homok és réti talajok fordulnak elő* Legnagyobb területet, közel 41 £-ot, a mezőségi talajok foglalnak el* Legnagyobb részben a Körös mellett települtek* Délen Csépa vonaláig tartanak* Nyugaton pedig Tiszasas területén, a Tiszánál végződnek* Legnagyobb részük közepes humuszrétegü mezőségi talaj* Jó kukorica- és búzatermő helyek ezek* Ez a talajféleség a mezőgazdasági termelés szempontjából a legértékesebb* Jó fizikai tulajdonságai következtében rajta magas terméshozamok biztosithatók* A mezőségi talajokból 3000 kat* holdat foglalnak el a szikes altalaju mezőségi talajok. Ez a csekély termőképességü talaj főleg a Kunszentmárton—Cserkeszőlő-i müattól északra. Tiszasas és Tiszaug községek határában terül el. Szine szürkés, humusztartalma kicsi, a humusz alatt 60-70 cm szikes sófelhalmozódási réteg van* Kevesebb csapadékot tárol, emiatt a növényzet gyakran kisül rajta* üa sok a csapadék, akkor tócsákben áll rajta a viz* A homoktalajok a táj tiszai felében rendeződtek. Két nagy homokterületet különböztetünk megö északon és délen* A kettő v^—tkor minden valószínűség szerint összefüggött. Az északi homokterület Tiszaíoldvár és Homok községek határában van. Az egész — a sárszögi feltöltött holtág kivételével — maszes homok* Ez a homok dun»i eredetű és valószinlileg szél által került a Tiszazugba, akkor, amikor a Tisza még nem volt a mai helyén. Amikor B Tisza-völgy kialakult, még akkor is mozgott a homok és ekkor borította el lepelhomokként a löszhátság nyugati peremét. A legömbölyitett szemcséjű homok sok poros lösszel keveredett és ez nagyban emeli mezőgazdnságl értékét* Az északi homokterület humuszosabb, mint a géli * Ez a két terület terméseredményén is meglátszik* Régen mindkét terület úgynevezett "pusztahomok" volt és a századforduló idején szőlővel telepitették be. A déli homokterület is szőlő és gyümölcstermő terület, de kevesebb a humusz és a délkeleti része még ma is lepelhomok* A Tisza és a Körös mellékét öntéstalaj boritja* Ez genetikailag két fajta: fiatalabb és idősebb. Mindkét tipus keletkezésére csak az óho^én medervnltozás után kerülhetett sor. Jó minőségö öntéstalajok vannak a feltöltött holtágak mentén. Legnagyobb a már emiitett cibakházai Sárszög. Kiválóan alkalmas kertészke-