Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

- 17 Ez a mennyiség az 1895, évi állománynál 71,5 JÉ-a. 1960-ban padig az állatállomány az 1895. évinek 85,2 11 054 darab. A szerkezeti megoszlás mutntja, hogy a szarvasmarha százalékos részesedése a legnagyobb minden évben , de amig 1895-ben 53 1935-re már 47,6 ^í-ra csökken a részesedése, 1957-ban pedig már osak 39,21 £-kal van az első helyen. 1960-ra a réteg fs legelők javitásával 7,41 %-kal emel0 kedett a szarvasmarha részesedése az össsess számosállat százalékából, igy 1960-ban csaknem utélérte az 1935-ös részesedést. Megfigyelhető az is, hogy a sertés,1895 és 1935 kivételével, — amikor a lé megelőzi, — a szarvasmarha után a legnagyobb százalékkal szerepel. Az utébbi időben * sertésállomány növekedési üteme erősebb volt a szarvasmarháénál. 1957 és 1960 között a szervesmarha állomány 7,41 £-kal, a sertésállomány pedig 12 ^-kal emelkedett. Ezt a kukoricatervelés fokozódása és ax háztáji gozdaságok erősen sertéstartó jellege okozta, nemkülönben a világpiac sertéshús szükségletének növekedése. A XIX. század végétől 1935-ig az állatsürüség is jelentősen esett. 1935-ben 10,7 a számosállat-sürüség. Ez a szám 1957-re 18,9-re emelkedett, 1960-ban pedig már 22,8 darab állat jut 100 kat. hold szánté, rét és legelő területre. - - - - Az állatállomány szektoronként nagyon változatosan oszlik meg. 1960-ban az összes számosállat 11 054 darab volt. Ebből számszerint legnagyobb arányban a termelőszövetkezetek részesedtek. A termelőszövetkezetek tulajdonába tartozott 5 967 darab számosállat, aki as összes állomány 54 JÍ-át jelentette* 46 % pedig háztáji, egyéni és községi volt. A termelőszövetkezetek számosállat állománya 1960-ban állatnemek szerint a következőképpen oszlott meg: összes számos- Ebből hány százalék állat /darab/ szarvaa- é ló ju

h marha 5 967 53,0 21,3 17,6 8,05 A termelőszövetkezeteken ki/üli állatállomány megoszlásáról nincsenek pontos adataim, de annyi bizonyos, hogy amig a termelőszövetkezetekben a szarvasmarha tűnik ki magas százalékával, addig az egyéni és háztáji gazdaságok sertéstenyéáztésre rendezkedtek be. - - - A lótenyésztés is a termelőszövetkezetekben a legnagyobb arányú. Amig a Tiszazug összes állatállományából a ló részesedése 6,76 %

% addig a termelőszövetkezeti állatállományból a ló részesedése 17,6 $6. Ennek az a magyarázata, hogy az ujabban alakult termelőszövetkezeteket még nem tudták alaposabban gépesíteni és az ilyen termelőszövetkezetekbal mint igaerő, a lő nélkülözhetetlen. A Tiszazug lóállománya 1 542 darab, ennek 66 JÉ-a van a termelőssövetkezetek tulajdonában. Ugyanígy a juhállománynak 85,9 van termelőszövetkezeti tulajdonban. - - - Az állatsürüség szektorok szerint változatos. Legnagyobb a háztáji gazdasagok állatsürüsége. A termelőszövetkezetekben 100 kat. hold szántóra, rétre és legelőre 18,8 számosállat jut. A 2. az-u ábra mutatja, hogy a szimoséllat-sürüség községenként is nagyon eltérő. Legnagyobb Tissaföldváron /Z4,4/, Cibakházán /24,2/

# Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug községekben már kevesebb és legkisebb Martfűn, ahol mindössze 4,5 ssámosállat jut 100 kat. hold szántóra, rétre és legelőre. # k Tiszazugban az összes számosállatból legnagyobb százalékban a szarvasmarha részesedik. Ez volt a helyzet 1895-ben és 1935-ben is. 1935-re azonban a szarvasmarha állomány erősen lecsökkent. &mek az volt az oka, hogy a XIX. százáé végéhez képest a természetes legelők visszaszorultak. 1935-től 1960-ig jelentősen nőtt a szarvasmarha állomány, de még igy is csak az 1895. évinek 73,8 #-át tette ki. A gyors növekadést akadályozza a rétek és legelők okozta rossz minősége. Az 1950-es évek elejétől rátértek a rétek és legelők öntözésére. 1960-ban kb. 266 kat.