Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

- 18 holdat öntöztök, ami a takarmánybázis javításában nagy sogitséget jelent. - - - - A szarvasmarha tenyésztésnek kedvez a termelőszövetkezetek gépesítése is, mivel ez a léállomóny csökkenésével jár, igy több takarmány marad a szarvasmarha állomány részére. 1960-ban a Tiszazugban kisebb a jelentősége a szarvasmarha tenyésztésnek, mint országos viszonylatban: a tiszazugi Osszállatállomány 46,6 Jf>-a szarvasmarha, 0 országosan pedig 55,2 $ a ezarvasmarha részesedé***** 1957-hez viszonyítva növekedett ugyan a szarvasmarha részesedése, de nem olyan nagy mértékben, mint a szaratermelésen alapúié sertéstenyésztés részesedése. - - - A legnagyebb arányú szarvasmarha tenyésztés a termelőszövetkezetekben folyik. Hogy tejielő, vagy hizlaló szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak-e, az elsősorban a termelőszövetkezet takarmányellátottságától függ. A szarvasmarha-sűrűség is az országos átlag alatt van: 100 kat. hold szántó,legelő- és tétre 10,5 darab szarvasmarha jut számosállatban számolva. - - -Községenként is változatos a szarvasmarha-sűrűség. Tiezaugon, Tiszasason a legelők főleg szikes talajokon vannak, ezekben a községekben igen alacsony a szarvasmarha-sűrűség: Tiszaugon 6,«7, Tiszasason 5,3. Tiszaföldváron és Cibakházán 12 körül van a szarvasmarha-sűrűség. Ez sem magas ugyan, de tiszazugi vonatkozásban elég jó. Sertéstenyésztés 1957-hez képest a sertéstenyésztés növekedése a legerősebb az összes számosállat közül. A sertéstenyésztés erősödését segítette a szerrestakarmányok /árpa, kukorica/ területének növekedése. 1960-ban a szántóterületnek 41,0 £-án vetettek árpát és kukoricát. A sertéstenyésztés felfuttatásához as is hozzájárult, hogy az állam aránylag magas áron és nagy mennyiségben vásárolta a hízott sertést. A sertéssűrűség 9,5, az országos átlag kétszerese. Azokban a községekbanx, amelyekben a szarvasmarha-sűrűség kicsiny, a sertéssürüség eléggé magas. Ezeken a helyeken a szemestakarmányok mellett ipari melléktermékeket: répacsikot és melaszt is felhasz9 nálnak sertésetatésre.- - - A nagy gyümölcstermő vidéken: Cserkoszőlő, Tiszaug, Tiszasas környékén sok hullott gyümölcsöt is értékesítettek a sertéséleluezésben. Lótenyésztés 1935-ben a ló 26,5 ^-kal részesedett az összes számosállat százalékában. Ez a szám 1 fi-kai jelentett magasabb részesedést az 1895. évhez képest. A százalékos részesedés növekedett ugyan, de ennek ellenére számszerűen a lónál is csökkenés volt a XH . tzázadi mennyiséghez képest, ha kisebb mértékű volt is, mint a többi számosállatnál. Ennek az az oka, hogy a szántóföldi müvelés térhódításával a lóra, mint igaerőre szűkség volt. A felszabadulás után, főleg a társasgazdálkodás bevezetése után, a lótenyésztés vesztett jelentőségéből. Ez megmutatkozott abban is, hogy as 1935. évhes viszonyítva, az összes állatállományból való részesedése csökkent. 1957-ben 25,7 f, volt a lóállomány aránya, tehát az 1935. évihez képest nem csökkent erősen. Ennek ez volt az oka, hogy 1957-ben még nagyon sok az elegendő géppel nem rendelkező termelőszövetkezet és ebben az évben az egyéni gazdaságok száma is elég magas. 1960-ra a lóállomány erősen csökken. A Tiszazugban 1960-ban 1942 darab lovat irtak össze, ebből 1292 darab a termelőszövetkezetek tulajdonában van. A községenként! sűrűség a termelőszövetkezetek gépesítettség! fokától függ. Azokban a községekben, amelyekben régi, jól gépesített termelőszövetkezetek vannak, a lósürüség kisebb. Juhtenyésztés O Jelentősége nem nagy a Tiszazugban. 1960-ban az összes állatállományból való részesedése nagyobb volt, mint 1895-ben. Hégen ugyanit a dus füvü legelőkön inkább szarvasmarhát tartottak. Később r szántók térhóditásávrl a legelők a szikesekre szorultak vissza. Ma a silány füvü,szikes legelő inkább kedvez a juhtenyésztésnek. 1957-ben 4,4 ^«os volt az összes állatállományból való részefedése. Ez a szám 1960ra 5,01 £-ra növekedett. - - - A legfőbb juhtarték a termelőszövetkezetek. Egyéni és háztáji gazdaságokban a juhállománynak csak 3-4 van. Fz azért van igy, mivel