Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

• 11 • pités az Alföld többi részéhez hasonlóan, a Tiszazugban is a mult század legvégén és a jelen század elején indult meg, arai kor az un. történelmi borvidékek*! filoxera-járvány pusztititt. Es nargr lökést adott az alföldi homoki szőlők telepítésének.- - - Természetesen az itt termelt borok miní'sége messze elmarad a hegyvidékiekéi mögött, de minek ellenére a szőlőtelepítés óriási jelentőségű volt, mert q az addig értéktelen "pusztához^" az alföldi ember legjelentősebb jövedelmi forrása lett. - - - A Tiszazugban a legjelentősebb telepítés az I. világháború idején volt. Az egyes községekben 1895 és 1935 között a szőlő területe kétszeresére, sőt háromszorosára növekedett. A szőlőterület növelése me is állandó törekvés. Est mutatják az alábbi adatok néhány jellegzetesen tiszazugi faluból: évek 1895 1935 1959 Községek katasztrális > hold Tiszaföldvár537 834 1014 Tiszakürt 805 2432 2 b 90 Tiszasas 210 312 328 Tiszaug 88 300 365 Csépa 317 686 748 A tiszazugi bort — annak ellenére, hogy több állami borfelvásárló pince 0 működik a Tiszazugban —— a magántermelők még ma is, de főleg a múltban, 10-20 literes tételekben adták el. Ideutaztak Hódmezővásárhely, Szentes, Szolnok, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Karcag környékéről, sőt még igen gyakran debreceni emberrel is lehetett találkozni, aki bort vitt a Tiszazugból. Különösen ünnepnap előtt vásárolták a bort. Annak, hogy pl. Debrecenből is ideutaznak, nem pedig a kb. ugyan ilyen távolságra fekvő Hegyaljára, az az oka, hogy a homoki borok sokkal olcsóbbak. - - - A szőlőterület 95 JÍ-án homoki borszőlőt termelnek /:kadar, kövidinka, mézfehér, sárfehér:/. Jelenleg as a cél, hogy a borszőlő termeléséről minél nagyobb területen átálljanak a csemegeszőlő termelésére, mert értékesités szempontjából az utóbbi előnyben van a borszőlő felett. Európai méretekben is érvényes irányelv ez ma. A csemegszőlő nagy részét exportra vásárolja a gyümölcsfelvásárló vállalat. 1959-ben 179 qu-át, 1960-ban pedig 2529 qu-át exportáltak a Tiszazugból. A csemegeszőlő termőterületének növelésére a Tiszazugi Járáz húszéves tervet dolgozott ki. így pl. 1959-ben 283 kat. hold czemegeszőlőt telepitettek, amelyen áttérnek fokozatosan a kordonos művelésre. A terméseredmény nagyon változó, függ az időjárástól és a művelési módtól. A szőlő nagyon munkaigényes és éppen akkor igényli a sok munkáskezet, amikor a növénytermesztésben egyébként is sok munkáskékre van szükség. Ezért a közősgazdálkodás megindulása óta probléma a szőlő művelése. A munkaerő kérdést ugy igyekeztek megoldani, hogv Tissasason 2-3 kat. hold szőlőt adtak át egy-egy családnak bizonyos munkaegység mennyiség ellenében. Adott család művelte azt a 2-3 kat. holdat ecész évben. így eredményesebb lett a szőlőtermelés. - - - A munkaerő kérdésen kivül másik nagy problémája is van a szőlőA müveléssel foglalkozó termelőszövetkezeteknek: nincsen kellő mennyiségű hordójuk, présük stb. és nincsen a bo* és a gyümölcs tárolására megfelelő helyiség. Ennek a problémának a megoldása anyagi kérdés, de rendkívül sürgős megoldást követel, mert a jelentős jövedelmet biztosító bortermelés csak igy tartható fenn. A tiszazugi meszes homokterületek a gyümölcstermelésnek is kedveznek. A szőlőhöz hasonlóan, a gyümölcs is fontos jövedelmi forrás. A Tiszazugi Járásban 21,5