Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965
- 12 millió forint jövedelem származik a gyümölcsből, a nagy arányú búzatermesztésből csak 15,3 millió forint. - - - As összes gyümölcsfák száma 1 094 127 darab. Ezeknek csak mintegy 6.1,6 JÉ-a termőfa. Tehát: sok a fiatal telepítés. Az összes gyümölcsfa-állomány 79,3 ^-a szőlő között van. Az országos átlagnak ez több mint két és félszerese. Országos átlagban az összes gyümölcsfának csak 30 j£-a van sző^ lő között. Árugyümölcsösben található a faállomány 2,4 ^-a. A tiszazugi faállomány nemek szerint való megoszlását az alábbi táblázat mutatja: összes gyümölcsEnnek hány s z á z a 1 é k a fa száma /drb./ alma körte csereszB9gra r nye szilva kajszibarack őszibarack egyéb 1094127 11,1 4,13 7,9 4 #8 54,1 6,2 6,0 A táblázatból kitűnik, hogy a szilvafák száma a legnagyobb, as összes gyümölcsfa-állománynak több, mint a felét adják, az országos 35,2 $£-os részesedést jóval felülmúlja ez a százalékszám. Az országos viszonylatban vezető alma a Tiszazugban a második helyre szorult vissza. A községek szerint való megozzlásban is első helyen áll a szilva. Egyes községek: Cserkeszőlő, Tiszasas, Csépa, országos viszonylatban is a legnagyobb szilvafa-sürüségü területhez tartoznak. Fajta szerint az országos viszonyokhoz hasonlóan, itt is főképpen a besztercei szilvát termesztik. Ezenkívül az olaszkék és a vörösszilva 2* elterjedt. A szilva zárt gyümölcsösben kat. holdanként 6 qu-ás átlagtermést ad, de szőlő között is jól terem. A termés egy részét exportálják. 1959-ben 19 368 qu-át exportáltak, főleg Német0 országba, Csehszlovákiába és Ausztriába. Az exporton és az ország konzervgyárainak szállított mennyiségen kivül igen sokat helyben dolgoznak fel a szeszfőzdék és a gyümölcs aszal ók. A következő években Tiszasas, Tiszaug, Tiszakürt, C 86 rk 3S Zgig és Csépa közösen akarnak építeni egy nagy gyümölosaszalót. A többi gyümölcs közül a meggy, a kajszibarack és az alma jelentősebb. Termésmennyiségük nagyon ingadézó, az évi időjárástól függ. Vannak évek, amikor csak • helyi fogyasztást fedezik ezek a gyümölcsök, van,amikor exportra is jut belőlük. Érdemes megnézni az alma, a kajszibarack és a meggy exportjának alakulását 1959-, 1960- és 1961-ben: Év 1959 1960 1961 A gyümölcs megnevezése máz s á b a n alma 419 100 191 kajszibarack 2895 5772 ••ggy 447 167 l««o Ebből is látszik, hogy az 1960. év gyümölcstermelés szempontjából rosszabb év volt és igy az export teljesen leszorult, sőt pl. kajszibarackot egyáltalában nem exportáltak. A 100 lakosra jutó gyümölcsfa-mennyiség alapján határoztam mag a gyümölcsfasürüséget, amely a Tiszazugban a következőképpen alakul:
