Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

Tiszaföldvár az É-i szélesség 46 0 59 * 42'-en, a K-i hosszúsági körön pedig a 20° 15* 14'* -en helyezkedik el* /72./ Tengerszint feletti magassága az Adriai-tenger vizszintftéhez viszonyit va 91 méter. Szolnok megyében , Szolnoktól D-re, 28 km-re fekszik. A Tiszától pedig átlag 3 km-re./ 18,, 251-253 ./ Határának talajai pontosan tükrözik Tiszaföldvár és közvetlen környékének poszt -pleisztocén és óholocén korszakbeli kialakulását. ÉK-ről és K-ről a Tiszazugba benyúló Szolnoki-löszháton túlnyomórészt vályogos , gesztenyebarna mezőségitalajok alakultak ki. Ezek közül a régebben képződöttek nemegyszer közelállnak a feketeföld -nsernozjomtalajféleségekhez. A Szolnoki -löszhát Kartfü-Tiszaföldvár felé fordult, Ny-i sávban savanyu, mésszel telitetlen felitalaju , y az altalajban már a felszinhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok alakultak ki. Ezek meglehetősen egységesek, cs§tk egészen a Ny-i szélükön vannak, gyengébb szikesedésre hajlamos talajok, de ezek felső, termőrétege is megüti legtöbb helyen a félméteres vastagságot. / Tiszazugi Földrajzi iiizeum talaj szelvény gyűjteménye./ Ha e szikes talajok elhelyzkedését megnézzük az Agrokémiai Kutató Intézet talajtérképén, akkor egy ősmorotva nyomvonalát Kapjuk mgi meg a Szolnoki- lösztáblák Tiszaföldvártól DK-re, a Tiszaföldvár Homok-i vasútvonaltól Ny-ra. A helyszini bejárás is azt igazolta, hogy itt msn majdnem tökéletesen feltöltődött ősi morotvával van dolgunk. Talaja meszezéssel tökéletesen megjavitható. Ettől a sávtól K-re a Szolnoki- lösztáblák túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telitetlen talajai következnek : porhanyós-, morzsás^szerkezetü, vastag, fekete humuszréteggel rendelkező , kitűnő termőtalajok. Ezeken a talajféleségeken érte el a tiszaföldvári Lenin termelőszövetkezet az 1962-/63 kegyetlen tél és az 1963-as még kegyetlenebb aszály ellenére a 16 mázsa / 1. kat. holdas búzatermést. Tiszaföldvár belterületét - a községet - K-en , É-on, Ny-on és DNy-on olyan ősmorotvák határolják, amelyek a régészeti leletek tanul sága szerint a régebbi kőkorszakban aktiv folyókanyarulatok voltak. Ez ősmorotvák területén - főleg Ny-on - nehezen munkálható , de kitűnően termő áradmányos talajok alakultak ki.