Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

- 2 Szántóföldi müvelésre alkalmatlan szikesterület, csak az Érhalmi legelőn van és a Nagy Hát puszta területén egy ősmorotvában. Ez a két szikes ^ folt csak rendkivül költségesen javitható meg, főleg nem mésszel, hanem lignitporral és tőaegdarával. Célszerűbb lenne azonban itt a korszerű legelőjavitási munkálatokat elvégezni, mivel a nagyüiemi, belterjes állattenyésztés sem/nélkülözhetetlen / nélkülözheti a levegőt, napfényt, szabad mozgást bi^tositó legeltetést. Ilyen terület las san márcsak az Érhalmi legelő , Nagy Hát ps puszta ^s a még nem emiitett " Sziget " nevő ősmorotva - zug lesz Tiszaföldvár környékén. A többi egykori legelőt a XIX. század utolsó negyedében feltörték. / 51./ A " Sziget * , a községtől K-re közvetlenül a falu széle alatt terül el. Tavasszal és nyáron tipikus sztyepp, majd nyáron teljesen " kiég * a növényzet és csak a legszárazság türőbb, legelhetetlen tüskés vagy kórós növények maradnak meg. A szikes talajokat kiflialaku vizenyőszsombékos-, tocsogós, övzátonyközi mélyedések választják el. Nagyrészt már lecsapolták , de hasznositásukra nem sok történt eddig. Tiszaföldvárról D felé kstidv haladva átjutunk a Tiszazug óholocén lepel homolos területére. Erősen meszes talajok. Az őr erős meszesség sok más bizonyitókkal együtt a éhanka dunai eredet mellett vall. / 14-, :18. ,251./ A kiválóan meszes homok rerldkivül vastag humuszréteggel rendelkezik. Ez csökkenti a homok - különben igen gyors vizáteresztő képességét. A magas fénytartam és a magas hőősszeg komplex hatásban, a kiváló talajadottságokban és a tiszazugi parasztság szakértő és gondos munkával, eredményes szőlő - , gyümölcs - és kisebb részben zöldségtermelő monokultúrát hozott létre. E lepel homok terület egykor erősebb relief engrgiáját , a majdnem száz éve tartó következetes szőlő müvelés legyengitette , letompította. Gazdaságföldrajzi szempontból másik fontos természeti tényező az éghajlati helyzet. A csapadék nagy része nem a tenyészidő alatt hull le. A nyag nagy hőmérséklet következtében gyorsan elpárolog, ezért kell és szükséges a sok öntözött föld, a jó talajmunka , mélyszántás és a szárazságtűrő növények kitenyésztése. A szeptemberi hónap aránylag kevés csapadéka a gyümölcs és szőlőérés fontos előfeltételei. A tenyészidőszalc csapadékmennyiségének két szélső értéke: 1950-ben 182,8 mm, és 1953-ben 413,6 mm. H Tisaaföldvár aszályklimájms terület, tehát szélsőséges . A tél a nyár hőkülönbsége igen nagy . A nyári napfénytartam igen magas. Tiszaföldvár éghajlatára jellemző , hogy néhány órán belül lényeges változások is történnek a felhőzetben, a szélirányban , szélerősségben és a légnyomásváltozásban. / 72.,31.,/