Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964
- 14 A nyári hónapokban jó jövedelmet hoz a dinnye is. A termelőszövet# kezetek a dinnyetermesztésben kiválóan szakképzett országos hirü Csányvidéki dinnyésekre bizzák. Tiszaföldváron legtöbbször a Sztoján család termeszti a dinnyét, kik bejönnek kora tavasszal és késő őszig itt vannak. A dinnye szántóföldi termesztés esetén a meleg, sötét szinü , középkötött vagy laza humuszban gazdag talajt kedveli. a talaj bőven található a Szabad Kép termelőszövetkezet területén, azonban a Lenin termelőszövetkezet területén kevés van. Itt a dinnye fajának agrotechnikáját illetően a kalászos elővetés és azo őszi mélyszántás elsőrendű feltétel. / 15-, 40.,/ A zöld és sárga cukordinnyét , valamint a sárgamagvu görögdinnye egyrészét exportra szállítják. A másik részt elsősorban a budapesti piacokon értékesitik. Ha kedvező volt az időjárás, a termelőszövetkezeteknek sikerült a piaci értékesítésre ®zánt dinnye zömét 5 forintos átlag áron értékesíteni. Sajnos volt olyan év, amikor a dinnyére kedvezőtlen, hűvös kezdetű nyár rányomta bélyegéit. A dinnyeérés elhúzódott. Az értékesítés 2 Ft. átlagáron alul történt. / 54*, 49.,/ ^ Az ipari feldolgozás szempontjából Tiszaföldváron termelt iapari illetve élvezeti növények közül legfontosabb a dohány. A dohány szintén sok munkát igényel. A jó munkamódszer kiépítésével a téli hónapokban-is biztosított munkája a tagoknak. A dohány a meleg, barna mezőségi talajt szereti. Többszöri kapálás és törés után, augusztus-szeptember hónapokban a dohány leveleit begyűjtik, majd á szárítják. Szárítás után válogatják, simítják és csomózzák. Ha nem az utasításban előirt színben és minőségben történik az aprólékos, igen nagy gondot igénylő válogatás, ugy a beváltáskor csak alacsonyabb áruosztályba sorolják a dohányt. Ez történt 1960-ban az Aranykalász termelőszövetkezetben és 1961-ben a Szabad Nép termelőszövetkezetben. A dohánynak csak a levelét váltják be , a szárát nem. így azt a termelőszövetkezetek a szántóföldön hagyják és ott leszántják. E zöldtrágyával előnyösen javítják a talaj szerves anyag tartalmát. A dohányon kívül termelünk más növényeket is, mint például napraforgót rostkendert és mákot. A&a szántóterületnek csak 2 ^-át foglalják el ezek a növények. A rost^ kender termelését a termelőszövetkezetek növelik. Egy ideig gyapotot és rostlent is termeltek Tiszaföldváron, azonban a gyapot hőigényét és a rostlen párás levegőjét Tiszaföldvár éghaljata nem biztosította . / 13., 16.,/