Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

- 15 Tiszaföldvár az utóbbi években mind több konyhakerti növényt: # fejeskáposztát, paradicsomot, zöldpaprikát , és eg^éb főzelék félét termeszt. Az igény megnövekedett, a kedvező talaj megvan és részben biztositott az öntözés is. A Szabad Nép termelőszövetkezet a Tisza partján, a gáton tuli részen, valamint a gát környékén termeli a zöldség és konyhakerti növényeket. A gáton tul rész tavasszal van, de mikor eljön a palántálás ideje, a Tisza visszahuszódik és neöves talaján jól terem a káposzta. A Tiszából kis csatornákon át vezetik az éltető vizet az palántákhoz. Elsősorban azon a részen, ahol nincs ártézikut sem. Az Aranykalász termelőszövetkezet ártézikut vizzel öntözte a palántákat. Ma már ez a kertészet a Lenin t ermelőszövetkezet birtokában van. A község távlati terviben szerepelt egy olyan hosszúságú csatorna , ami a Tisza vizét mintegy 6-8 km-re elvezetné. 1962-ben meg is kezdték a csatorna épitését, de néhány hónap múlva abbamaradt. A kiásott csatornarész sem felel meg a korszerű öntözésnek. Az öntözőcsatorna nagyon fontos lett volna a termelőszövetkezetk termelésénél, mert több száz holdnyi területet tehettek volna még termékenyebbé. Az öntözéssel a primőr áruk mennyiségét is emelni akráák. A termelőszövetkezetek a 72 °-os vizet hasznósitják. A Lenin termelőszövetkezet primőr kertészetet létesitett. Ebben az évben kezdte meg az első termelést. Még nagyobb mennyiségű áruk termesztését nem irányozta elő, de Tiszaföldvár palánta szükségletét ez a kertészet adja. Fontos, hogy ezt a kertészetet kiszélesi$sük . A szomszédos Martfű hamarosan ipari várossá fejlődik. A tiszaföldvári termelőszövvetkezetek bőven szállithatnak majd primőr árut Martfűre. Tehát Tiszaföldvár K-i szélén húzódó zöldövezet biztositja majd a leendő %rtfü város zöldéség- és f őzelék ellátását. / 40., 13., 16.,./ Tiszaföldvári gazdaság profilja évekre visszamenően , pontosabban az elmúlt 18 év átlagában, a gazdaság bevételeit tekintve 58 % növénytermelés, 38-# állattenyésztés és 4 % egyéb. / 54»/ A növény és áz állattenyésztés aránya a népgazdaság igényeinek hatására mindinkább eltolódik és a számok felcserélődnek. A népgazdaáág szempontjait tekintve ez az irány helyes: Azá állatállomány növelése azonban mind több és több takarmánynövényt igényel.