Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

- 13 Növ én^t ermes z t é s I Tiszaföldváron, a szántóföldi terület 40-50 %-éxv kenyérgabonát termelnek. / 59./ Á sötétbarna, morzsás szerkezetű talaj kiválóan alkalmas a jó minőségű, tiszavidéki acélos, magas sikértartalmú bánkuti, nemesitett fajták termesztésére. Átlagtermés- ha kedvező volt az éghajlat is- katasztrális holdanként elérte a 18-19 mázsát. A utóbbi években a termelőszövetkezetek áttértek a nagyhozamu olasz és szovjet fajták termelésére, 1961-ben a nagyhozamu fajták holdanként 21-22 mássát teremtek. A 1. búzatermés nagyrészét a Terményforgalmi Vállalatnál értékesitik. Az országos igényeknek megfelelően évről évre emeljük a buza vetésterületét. Az elmúlt évben a földterület 55-58 %-án vetettek gabonanövényeket. A jobb termés, a nagyobb termésátlagok elérése érdekében már évek óta használnak a tiszaföldvári termelőszövetkezetek műtrágyát. A szervestrágya nem elegendő a talajerő visszapótlására , ezért mind nagyobb mennyiségben, használják fel a műtrágyát. Éveken keresztül a tiszaföldvári termelőszövetkezetek mütrígyahiányban £ szenvedtek,. Holdanként 100 kg. pétisőt és 200 kg. sima vagy granulált szpperfosztfátot használtak fel. Erre az évre mind a két termelőszövetkezet - Lenin és Szabad Nép - biztositotta holdanként 400-500 kg. műtrágyát. / grafikon./ A tiszaföldvári termelőszövetkezetek a magasabb buza termésátlag elérését a vetésforgókkal és a borsó termesztésével próbálják megközelít eni. A borsó ugyanis nemcsak nagy táperejű növény, hanem mint nitrogéngyüjtő fokozza a talaj táperejét is. / 59.,/ A cákorrépa termelése gazdaságos és kifizetődő. Tiszaföldvár környékén elhúzódó humuszos, mezőségi talajén nagyon jó termést hoz. A termelőszövetkezetek a közeli Szolnoki Cukorgyárral kötnek szerződést. Az elmúlt években a Lenin termelőszövetkezet/pedig/ évi átlagban 200250 kat. holdra, a Szbbad Nép pedig 100-150 kat. holdra kötött szerződést. A cukorrépa-magot a gazdaságok a cukorgyártól kapják. A relatív gazdag cukortartalmú, középnagyságú nemesitett fajtákat termelteti a cukorgyár. / 15., 49. ,4 -:,' 94«,/ A termelőszövetkezetek a cmkorrépatermelés kapcsán a jelentős mennyiségű ^ takarmányra is szert tesznek. Elsősorban visszamaradt a cukorrépa "feje" ami kiválóan alkalmas silótakarmány. A termelőszövetkezetek a leszállított cukorrépa után, a cukorgyártól visszakapnak mázsánként 3 kg. száraz szeletet és 1/2 kg melaszt. Ezek mintk kiegészítő takarmányok nagyon fontosak az állattenyésztésben. / 47. , 57., 16.,/