Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964

A ^er-iratok között lévő gyűjtő-név iv mindenesetre azt is bizonyítja, hogy a gyulai kezesek ki szabaditááára még mindig volt miből adakozni a kürtieknek az 1680-as évek közepe tájén, de templomunk története is gyanítani engedi, ho -y még 1690 körül is ha na yobb javításokat hajthattak végre azon: sorsuk tűrhető volt. Ez a sors azonban nemsokára végleg betelt, mert Duda-Eger vonalának felszabadítása után a hadjárat vonal kinzoan lassú ütemben ugyan, • mégis egyre dél-felé terelődött. Következőleg az egykorú hadi szervezet szerint a hadsereg élelmezésé kizárólag az ép^en megszállva tartott terültéről történvén , a felvonul át-hadsereg-részek eltartása a polgári lakosságra egyre elviselhetetlenebb terhet rótt. Egészem 1848-ig ok' or vette kezdetét a deperdita, a katonai beszállásolás , & szegény jobbágy-népesség eg\dk legkíméletlenebb terhe. Ke ;ddeo Kezdetben a kürtiek hitelt adtak ismeretlen nevü jóakarójuk biztatásának és az épnen Szolnokon tattózkodó Lajos bedeni őr gydftól , a felszab di#ó hadjáratok fővezérétől s a nagynevű Szalánkeméni lyőlsőtől 1692 szeptember 12-én kérték s nyertek oltalomlevelét, amely ékes német nyelven mindenfále beszállánolás .jószág elrablás s pénzzsarolás ellen védelr; et nyujt^ a kürtieknek. /*4/» Ilyen oltalomlevelek ezidőkből m . jdner minden nagyobb helység levéltárában találhatók, de az is bizonyos, hogy ezek nagyhangú kiállítóinak rendeden, egyáltalában nem állott módjukban azoknak érvényt is szerezni, már csak a parancsnokló s alárendeltek közötti érintkezáo-közlokádése teljes hiány riatt sem. Dadenei Lajost is gyorsan elszólította Szolnokról a hadjáratok diadalmas főve '.r'rlete, a kürtiek pedig az egykorúnknak szerte az Alföldön , legkönnyebben rendelkezésükre álló és a legbiztosabb sikert kináló módhoz folyamodtak: minden jószágukkal s ingóságaikkal együtt elha yták lakhegyüket, ismeretlen helybe elmenekültek a császári zsoldos hadak s a gyulai törökök zsarolása elől. Valószínűleg , a.menokülés mondhatatlan keserűségei nem sokáig tartottak, mint egy öreg tanú is vallotta a sasi templom renoválásával kapcsolatban : * Kürt is megszabott , de mihelyt az ellenség kevésbé megcsendesedett. viszont haza mentek." Talán éppen a sasi Tisza-Körös zugban tölt'tték pár esztendőt és mikor hirét vették , hogy 1694- decemberében végre valaliára Gyuláról is eltakarodtak a törökök , kezdtek haza szállingózni. Annyi Mzonyos, hogy Tassy Ferenc szolnoki harmincados 1696-ban azt irja, hogy Tiszakürt az elő;ő évben , 1695-ben őszén kezdett újra telepedni. De, hogy milyen körülmények között , arra gjrx ugyanénak Tassy jelentése még akkor is jellemző, na ő c ak a Várme? ? e/kinc3tárarit bit / kincstári birtokait* vette firyelembe, midőn azt jelenti, hogy 1696 végén az egész Külső - Szolnok vármegyében Szolnokon k'vül csupán Kürt és Iíána mondható lakott helymik vagyis a többi kincstári helyek még továbbra is menekülésben voltak. IJlsőnek is ezeknek az adótiszteknek / harmxncadosok/ kamarai tisztviselők / gyűlt meg a bajuk akkoriban, mert rájuk járult Kollonics nemzetgyilkos fíl politikájának végrehajtása: az elpusztult községekbb uj életet varázsolni , hogy a felszabadító hadjáratok költségeit rajtuk tfehat^ behajtanák / ius armorum dija/.