Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964

Erre mutat FSurz Ignáoz budai kamarai adminisztrátornak 1696 január 13-án közvetlenül » Tissagierí * k zség részére kiállított oklevele, mely szerint három évi adőmentessgében részegíti a falut, ha előbbinek lakhelyükre visszatelepednek s továbbra is ott maradnak. /25/ Qár a nagyrészt német zsoldos hadakat Szolnokról csak a felszab ditó hadjáratok végeztével, 1699-ben vonták ki /26/ , az ujratelepedés valóban meg is kezdődött , a kamarai jós ágos kivételes fenti engedmény birtokába - nem is époen eredménytelenül. A szolnoki harminc dos 1700-ban is siet védelmébe venni a kürtieket Balog István / talán a kürtiek régi rossz szellemének, Balog leszidnak leszármazottja/ kécskei birtokossal szemben, aki amíg a falu lak tlan volt, nád- és azénatormő legértékesebb rétjüket elfoglalta, viszonyt abban a panaszAkhan, hogy három évi adómentességek ellenére mégis egy zás lótartót, 7> dragonyost s 11 lovat beszállásoltak hozzájuk, ezt igazoló vizsgálatnál többre a harmincados sem jutott. lindeesecre a kincstári földesúri te heiket . az 1674-i kamarai intézkedésekhez képest nem emelt 1700 tavaszán pédig, mikor a kincstárix ellenére magán-xöldesuruk is kkadt, mint már előadtuk, az úrbéri szerződés megállapításánál ennek is aza fő,rondja, sz hogy oly n feltételeket szabjon, melyek nem akadályozzák őket abban, hogy m nagyobb securitással hazaszállhassanak«V27/* Ileihneryer Félix szolnoki harmincados 1701 október 24.-én a kürti konszolidációnak , a hazatelepedés negyidk évében, már minden reríényt kielé,gitő eredményeiről számol be, 1702 április 5-én pedig miután letelt a kürtiek * t«e telepítési szabadéve" vagyi a három évi adómentesség, sor kerttl a kürtiek rendszeres úrbéri járulékának a taxának újból való megállapítására is. Nem lebecsülendő az az eredmény, ha az egykorú , még távolról sem pacifikált személyi és vagyon* jogbizonytalanságra gondolunk, ami<* kor naponként mestörtént az olyan eset, inintl699 februárjában Harsigli grófnak, a karlovicsi békekötésre, igyektoő császári követnek ,útonállók által történt kirabolása Ocsa mellett és amikor a tettes kinyomozása nem sok gondot okozott a katonai kormányzónak, hanem Pest s Szolnok vármegyére és Kecskemétre , de még az ezer sebtől vérző kicsiny Kürtre is 250 forintart bírságot vetett ki, mert valószínűleg a tettes erre felé menekülésének puszta gyanúja is felmer'lt. /29/. Am a kürtiek, mint szerte az egész alföldi nép, alig vergődtek zöldágra , mikor minden jó reménysé ilket derékba t'5rte a II. Rákóczi Fer

enc féle felkelé

s. Ennek híre gyorsan eljutott köz5nlrí>c~ 1 s,"kellőleg gondosíröJott arról, hogy folyékony lelkekre talájjon nálunk is Rákóczi szózata. Líár 17Ó3 juliusában a felkelés hírére a 1 indig vérmes kürtiek a gyűlölt kincstári uradalmi tiszteket agyonverik, úgyhogy a nagy feltűnést keltő cséresetre hivatko nak a kecskeméti tanácsbeliek is, midőn a Koháryuradalom tisztjeit jobb belátásra intik. /30/.A Kürtieknek azonban legott fájdalmasan kellett tapasztalniok , hogy a Rákóczi katonái som éppen kifogástalanok.