Varga Lajos: Szempontgyűjtemény a kézi téglagyártás feldolgozásához (1964) / 52-1964

Szempont - gyű.j t e m é n у a kézi tégiagyártás feldolgozásához

1. / Névszerinti kik voltak hires helybeli és vidéki téglagyártók, téglagyártócsaládok. Mikor, mely városokból, falvakból jöttek. Itt maradtak-e az idénymunka befejezése után, vagy hazamentek. Voltak-e olyanok, akik itt telepedtek meg.

2. / Kötöttek-e szerződést, ha igen: kivel, mik voltak a szerződés pontjai. Ez utóbbit

akkor is célszerű megállapítani, ha Írott szerződés nem volt, csak a szokásjog alapján történt az alkalmazás. Van-e valakinek Írott szerződése. Legalább fotókópia készítésére kölcsön kell kérni.

3. / Milyen alakú és nevű munkaeszközöket használtak. Ezek rajza, vagy fényképe. Ha van

még valakinek valahai ilyen munkaeszközéé: a múzeumnak kell megszerezni, A munkaeszközöket maguk készitették-e vagy mesteremberek.

4. / Hol lak+ak a munka alatt. Ha ideiglenes kunyhókban: ezek hozzávetőleges rajza

elmondás alapján. Hol voltak ezek a kunyhók, hogy legalább a helyüket le lehessen fényképezni. Miből készültek a kunyhék, mekkorák voltak, milyen volt a berendezésük. • • .

5. / Mennyi volt a napi mun)aidő és mekkora volt a napi teljesítmény, esetleg névszerint. is-----ha emlékeznek rá------a hires téglagyártókra és ezek kiemelkedő

napi teljesítményére. Ezzel kapcsolatosan a munkamódszer részletesebb leírása: hogyan lehetett emelni a munkatermelékenységet, vagy csak a munkáin*enzitás emelésével érték el.

6. / Mi volt a táplálékuk, naponta hányszor ettek, ki főzött és mikor, hol főztek,

mit. Bevásárlás. Mit hoztak magukkal, ha vidékiek» voltak.

7. / A különféle földek keverése, keverési arányok. Hogyan alakultak ki a keverési

arányok. Az egyes földfélék, keverékek elnevezése.

8. / Voltak-e kialakult szokások, babonák a kézi tégla-gyártásban. /:A babona szót

nem feltétlenül kell mondani e kikérdezettnek, hátha hisz még benne és inkább nem mondja.:/ (.

9. / Kinek a tulajdonában voltak a munkaeszközök, asztalok stb,

10. / Mennyi volt a fize+és, hogyan, mikor fize+tek, mire költötték a pénzt, vagy

ö sszegyüj tö tték.

11. / Hogyan, miről lehet megismerni a kézi készítésű téglát, egyforma méretüké voltak-e,

vagy különböző raére+ekben készítették, ha igen: melyiket milyen célra.

12. / Milyen volt az égetőkemence, méretei. Mivel és hogyan éget+ek. Rajzot is lehet

készíteni az elbeszélés® alapján. Honnan szerezték be az égető anyagot, ki vásárolta.

13. / Meddig száradt a tégla, forga+ták-e szárítás közben. Készítettek-e csak szárított téglát, tehát olya+, amit nem ége*+ek ki, hanem a száradás után azonnal építkezésre használ+ák fel. Cserepet készitet+ek-e kézi munkával, ha igen: hogyan / itt. is a munkaeszközök stb./. Ugyanazok a családok készítették a cserepet is, mint a téglát.

14. / Szervezett munkások voltak—e a kézi tégla—készítők között, szakszervezeti tagok.

Jártak-e templomba, vasárnap dolgoztak-e, gyermekeik jártak-e iskolába.

15. / Milyen vélt a családi bedolgozás. Mit csinált az asszony, lány, fiú. Rendszeres

volt-e ez a családi bedolgozás, vagy alkalomszerű. Olyan kézi tégla-gyártás volt-e, hogy csak egy ember csinált minden munkafolyamatot. Volt—e munkavezető, irányító, vagy rábízták a családokra. Milyen időközökben vették át. a téglát: egy-egy égetés után, vagy az idény legvégén, kz égetés közben kettétörött téglát átvették-e még, vagy olcsóbban, vagy nem vették át.