Varga Lajos: Szempontgyűjtemény a kézi téglagyártás feldolgozásához (1964) / 52-1964

16«/ Mikor volt a legel+erjedtebb a kézitéglagyártás miszaföldváron: az első világháború előtt vagy után. Egy-egy idényben hány család dolgozo+t. Visszaemlékszikrégi, múlt századi téglagyártásra. Hol voltak agyagbányák Tiszaföldvár környékén a jelenlegi téglagyáron kivül. Kinek a tulajdonában voltak ezek.

IV./ Milyen adót fizetett a kézi téglagyártó, volt-e valami OTI-féle járulék.

18. / Jó lenne szerezni fényképeket hires /vagy nem hires/ kézi téglagyártókról, a

még ma is élőket le kell fényképezni.

19. / Milyen ruhában dolgoztak a férfiak, nők, gyermekek,

20. / Mily sn vizzel keverték az agyagot: ártezivizzel vagy ásot.tkut vizével. Hogyan

szállították a vizet, hány vödör vizet húztak fel naponta az ásott kutból.

Gémeskút volt, vagy kerekeskút.

21. / Valami állatuk volt-e a kézitéglagyártóknak, ha vidékitekx voltak: ló, kecske,

baromfi stb. Hogyan jöttek ide: vonat, szekér, gyalog stb. Az útiköltséget ki fizette.

22. / Megtörtént érdekes eseteket le kell jegyezni, az sem baj,ha az idővel, az idő

múlásával ezek kiszineződtek, vagy esetleg egészeb valószerűtlenekké váltak* Milyen erkölcsű emberek voltak: takarékosak, vagy "egyszer hopp-máskor kopp"emberek.

23. / Régi munkakőnyv, fénykép, levelezés, szerződés megszerzése legalább fotómásolat

készi+ésére.

24. / Csak a jelenlegi téglagyár területén volt kézitéglagyártás, vagy tiszaföldvár

más területein is, ha igen: hol. Más közeli faluban volt-e kézi téglagyártás. Házasodtak-e a vidékről idekerültek Tiszaföldvárra, vagy innen mentek-e el a kézi téglagyártókkal.

25. / Kézi készitésü téglát kell néhányat szerezni.

26. / Milyen fából készültek a fa-munkaeszközök.

27. / Hány évig, hány éves koráig dolgozott*- egy kézitéglakészitő, foglalkozott-e

mással, amikor nem volt téglakészités, ha igen: mivel. Kellett-e ehhez a munkához valami szakmai tanulóidő, iparengedély, vagy napszám-munkának számított.

28*/ Ha hefej«** idősebb korában ezt a munkát, csinált-e valami emléket agyagból,

ha igen: mik voltak ezek rendszerint /agyagpipa, csirkeitató, szeborféle stb./

29./ Esetleges vitás ügyeket: munkadó és munkavállaló között hogyan intéáák** el, kihez fordultak jogi vagy más segítségért. Milyen volt a viszony a helybeli és vidékről jött téglakészitők között.

30*/ Az égetőkemenc# állandó volt-e, vagy az idényre készítették. Ki készítette a kemencét, használták-e másra a téglaégetésen kivül, pl. kenyérsütésre.

31. / Magán alapon készitettek-e téglát, ha igen: bérelték-e az agyagbányát, hol

adták el a téglát, ki szállította el, kellett-e ezért külön adót fizetni /mivel "maszek" módra ment a téglagyártás/.

32. / Szakmai tapasztalatok, amelyek a beszélge+és folyamán felszínre kerülnek. Elv:

mindent le kell jegyezni, amit csak mondanak az életükkel, munkájukkal, szokásaikkal*^ +b-vel kapcsolatban.

33. / A vidékről jött kézitéglagyárt ók vettek-e fel tiszaföldvári segédmunkásokat,

ha igen, mit fize+*ek nézik.

34. / Cigányok voltak-e közöttük, vagy nemzetiségiek /szer*, horvát, német stb,/.

Tiszaföldvár, 1964. március 30*

/:Dr. Varga Lajos muzeumvezető, Tiszaföldvár, Kossuth Lajos utca 34. szám:/