Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964

т б •**

kevéssel tudták csak növelni, aminek oka elsősorban a késői® talaj előkészítés és a

szervezetlenségből fakadé egyéb tényező volt. --------- 1950-1951-1952-ben a nyári mezőgazdasági munkák nagyon vontatottan haladtak. A megnövekedett földterülettel együtt nőtt ugyan a taglétszám is, de nagyon kevesen dolgoztak kint a földeken. Sokan a háztáji földet tartották elsősorban fontosnak, vagy gyümölcs- és szőlőtermeléssel foglalkoztak. Mindennek az lett. a következménye, hogy a közös kukoricát nem a tagság kapálta, hanem a harmadosok. így pl. 1951-ben 221 760 forintot kellett kifizetni a kukoricaharmadosoknak. Ezt az összeget a tagság kaphatta volna meg. Az akkori jövedelem mellett különösen sok volt ez az összeg. - A kalászosok betakarításához a Honvédelmi Minisztérium adott segítséget. Ezen a tarthatatlan állapoton kellett sürgősen változtatni. 1953-54-től a tagság fokozatosan beleszokott a közös munkába.- - - Megmaradtak a szokásos termények mellett: kenyérgabonát, kukoricát, cukorrépát, takarmánynövényeket termeltek a földterület legnagyobb részén. Az őszi betakarítással azonban még ekkor is elmaradtak. A tiszaföldvári általános gimnázium diákjai és a közeli martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói többször segítettek pl. kukoricatöréében.- - - - - - 1955-ben már szakképzett agronómus is dolgozott a termelőszövetkezetben. Erről az évről már jióval több adat áll rendelkezésemre. így pl. a termelőszövetkezet legfontosabb termesztett növényei és azok termésátlagai 1955-ben:

A termesztett növény Bevetett terület megnevezése: kát. holdban:

őszibuza 300

Mennyit terveztek egy kát. holdra: /<Ju/

10

Mennyi volt a valóságos termés kát. holdanként:

8,77

őszi-tavaszi árpa együtt

294

10,5

14,5

zab

80

kukorica

353

20

25,2

lucerna

251

50

71

Termeltek még cukorrépát és hüvelyeseket. - - - A fenti adatokat vizsgálva, legszembetűnőbb a kenyérgabona átlagtermésének a tervezett szint alatt való maradása, ami különösen azért fontos körülmény, mert a legnagyobb területen termelték, így a legnagyobb kiasést okozta. A kezdeti évekhez viszonyítva növekedett ugyan valamivel a terméseredmény, de nem kielégítő mértékben. /Egyébként már itt megjegyzem, hogy a termelőszövetkezet története folyamán ez a probléma továbbra is megmarad./. - - - - A búzán kívül más terményből jelentősebb lemaradás nincs, de ez is csak a tervezett mennyiséghez viszonyítva állítható. Az árpa, kukorica, lucerna terméseredményei jelentős mértékben meghaladták a tervezett mennyiséget. Mindhárom növényt nagy területén termelték. A kukorica vetésterülete meghaladta a búzáét is és átlagtermését a legtöbb egyénileg dolgozó paraszt nem tudta elérni. — — - A növénytermelés területen eddig talán ez az év a legsikeresebb. 1956-ban emelték a búza vetésterületet, ha nem is jelentős mértékben. A kukorica vetésterülete viszont csökkent, de ezt a csökkenést semmisem indokolja. A következő évben meg is szűnt a kukorica vetésterületének csökkentése: rájöttek, hogy egyelőre nem gazdaságos ez a fajta módosítás, hiszen kukoricából jobb termést takarítottak be már évek óta, a búza termésátlagának növelését pedig nem tudták megoldani. A fent elmondottak számokban kifejezve:____________________

1956.

1957.

1958.

őszibuza vetésterülete

315

300

280 /kát. holdban/

kukorica - " -285

345

360 - " -továbbra is eléggé nagy területen termeltek árpát, zabot, lucernát. Mindezek termelését még emelni is kell, ha fejlődik az állatállomány. - - - 1956-ban a termények között jelentős helyet foglal el a silókukorica is, ami szintén a fejlődő állattenyésztést szolgálta. - Cukorrépát eléggé kis területen termeltek, valószínűleg az őszi munkák zsúfoltsága miatt, hiszen a répaszedés eléggé hosszadalmas munka, aránylag késő ősszel kezdődik, amikor a tengeri és a tengeriszár betakarításával és az őszi kalászosok vetésével is sok munkaerőt foglalkoztatnak. 1956-ban 70 kát. holdon, 1957-ben 90 kát. holdon termeltek cukorrépát. Termelési igen kifizetődőnek bizo-