Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964

чш ß ыш

nyúlt, ezért 1958-ban ugrásszeröen msgnövekedett a vetésterülete, azóta is aránylag nagy területen termesztik. 1959 óta a taglétszám megnövekedése lehetővé tette a munka jobb megszervezését és elesztását is. --------- 1958-ban találtam a vetésterv adatai

között jelentősebb mennyiségű dohánytermelő területeti is. Ekker 90 kát. heldon termeltek dohányt. Mir a megelőző években is kísérleteztek a dohánnyal, de csak kis területen. Látták azonban, hogy termelése kifizetődő és nagyobb terület bevetésére került sor. így a következő években rendszeresen megtaláljuk a dohányt a vetéstervekben, külön munkacsapat foglalkozik a dohány termelésével, mivel eléggé nagy szakértelmet kivin termelése, nagyobb arányú termelése pedig bizonyos külön beruházásokat igényel: dohányszáritó pajták. Erősen munkaintenziv /»munkaigényes/ növény* - - - Dinnyetermeléssel isf foglalkoznak szinte a megalakulástól kezdve, de csak néhány kát. holdon.

•,^®58-ban 7 kát. holdon termeltek dinnyét, sikeresen értékesítették a helyi piacén, /idéki értékesítésre nem gondoltak. — - - 1958-ban a termelt növények közül a búzának 70 $-át a ’’’erményfergalmi Vállalaton keresztül értékesítették, nemkülönben átadták az államnak a cukorrépát és a dohányt is — természetszerűleg, hiszen a doháfcy már a felszabadulás előtt is állami monopólium volt, ma pedig a cukorrépát is csak állami üzem dolgozza fel. — - - 1959-ben a megnövekedett földterületen igetama sokoldalú gazdálkodás alakult ki axfiiátжгМ: _______________________________________

Legfontosabb termelt növények:

Bevetett terület kát* holdban:

Tervezett termésmennyiség qu-ban:

Ténylegesen elért terméseredmény qu-ban:

őszibúza

1300

10,4

8,95

ősziárpa

158

11,00

14,4

tavaszi árpa

374

14,00

15,8

kukorica

560

20,00

27,9

cukorrépa

220

132,00

138,00

zab

160

8,3

11,7

silókukorica

140

136,00

148,00

sdohány

22

10,00

6,00

borsó

180

8,9

11,2

aák

65

2,7

2,9

kondor

90

26,00

25,3

ro£ct

36

6,2

6,8

len

135

7,00

7,00

dinnye

8 *

51,00

73,00

lucerna

485

18,00

31,00

Megyei viszonylatban /Szolnok megyére és adottságaira vonatkoztatva/ az 1959-es évre a w1egfentosabb célkitűzés a termésátlagok emelése és az önköltség csökkentése.

A termésátlagoknak az elmúlt öt év átlagához viszonyítva legalább 15 jí-kal kell emelkedni ." Hozzáteszem még, hogy az őszi vetések megyei átlaga 1957-ben 9,1 métermazsa kataastrális holdanként. - - - Ha a Lenin termelőszövetkezet őszi búza és őszi árpa termésátlagát együttesen vizsgáljuk, akkor e fenti mennyiséget 1959-ben lényegesen túlszárnyalta a termelőszövetkezet, hiszen katasztrélis holdanként 11,6 métermázsa volt az átlaga. Igaz ugyan, hogy kenyérgabonából még mindig alacsony a terméseredmény. A tennéseredmény emelésének érdekében többféle intézkedést foganatosítottak: trágyázás, őszi mélyszántás idejében való elvégzése, tavaszi fej trágyázás, védekezés a kártevő rovarok ellen. Ezt a munkát fontosságának megfelelően a nagy termelőszövetkezeti