Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
kihatással a termelőszövetkezet további munkájára» Igaz ugyan, hegy 1954-ben a földterület 989 kát» hold volt, tehát még növekedett is, de a taglétszám viszont az előbbihez viszonyitva csökkent. Ekkor az egytagra juté földterület 12,2 kát. hold, az eddigi legmagasabb érték* Ebben az évben újabb tagosítást is végeztek, mivel volt olyan földterület, ami a termelőszövetkezet központjától 15-^0 km-re feküdt. - - - 1955-ben a lényegében változatlan terület mellett a taglétszám 99-re emelkedett, igy az egytagra jutó földterület 10 kát. holdra csökkent. Ebben az évben tovább szilárdult a termelőszövetkezet, amit az elért eredmények is mutattak. Az 1956-os ellenforradalom idején községünk termelőszövetkezeteit is támadás érte. Ennek a támadásnak, aknamunkának a célja a termelőszövetkezetek feloszlatása volt. Tervük részben sikerült csak: a meglévő termelőszövetkezetekből két kisebb — a Haladás és a Béke termelőszövetkezetek ----- oszlottak fel, do 1957, márciusában özek is újjáalakultak. A Lenin termelőszövetkezetben is feldúlta egy időre a rendet az ellenforradalom. Támadások különösen a volt kulákok egy részéről történtek: követelték vissza földjeiket, maguk mellé tudták állitani a tagság egy részét is, akik a termelőszövetkezet vezetőit a feloszlatásra biztatták. Nyilt szavazással uj elnököt választottak, akit azonban nem minden tag fogadott megelégedéssel, üj elnökre azért volt szükség,mert az ellenforradalmárok elűzték a termelőszövetkezet elnökét és párttitkárát. - - - 25 tag lépett ki ebben a viharos időben. 19£56. november 4-e után mindkét vezető visszatért és folytatta a munkát a megmaradt tagsággal. A taglétszám ekkor 74 volt, a termelőmunkában 63 fő vett részt. Az 1957, évben a legfontosabb feladat a termelőszövetkezetek megszilárditása, valamint megfelelő vezetők beállítása veit. A kitűzött feladatok végeehajtásában elsőként a Lenin termelőszövetkezet mutatott fel legnagyobb eredményt, itt szilárdult meg a rend leggyorsabban, amely megnyilvánult a munkaszervezés, munkafegyelem, termésátlagok növelése és az építkezések terén is. Tiszaföldvár többi szövetkezetének példát mutatott, segítette azokat a rend helyreállításában. Tény azonban -— a komoly fejlődés ellenére ----- # hogy az egyéni gazdák kevesen választották a mezőgazdaság nagyüzemi útját: a belépők száma igen kevés volt. A tiszaföldvári Községi Tanács adatai alapján ebben a két évben csupán 100-120 egyéni termelő lépett be meglévő termelőszövetkezeteinkbe. A Lenin termelőszövetkezet taglétszáma növekedett ugyan, de ennek az a magyarázata, hogy az 1957. év tavaszán újjáalakult Béke termelőszövetkezetet — gyenge eredményei miatt -— a Szolnoki Járási Tanács vezetőinek javaslatára 1958-ban egyesitették a község legnagyobb és legfejlettebb mezőgazdasági termelőszövetkezetével: a Lenin termelőszövetkezettel. így a Lenin termelőszövetkezet földterülete 1256 kát. holdra, a taglétszám 122-re növekedett. A Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Vezetőségének 1958. évi decemberi határozata leszögezte, hogy hazánkban az egyetlen helyes ut a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, s ennek érdekében komoly nevelő munkát kell kifejteni, hogy így meggyorsítható legyen a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése. E határozat alapján 1959, januárius hónapjában a Megyei, majd a Járási Pártbizottság nagy aktivaértekozletot hivott össze, ahol tervek és javaslatok hangzottak el Szolnok megye és azon belül a Szolnoki Járás mezőgazdasági feladatairól. A kommunisták, a pártonkivüli vezetők, a termelőszövetkezeti tagok nagy része általában bizakodóan Ítélték meg a helyzetet, s határozatokban állapították meg, hogy mely községekben kell és lehet elsősorban a fejlesztést 100 %-ig végrehajtani. A mi községünkben még nem látták kellően érettnek a helyzetet a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlesztésének beindításához. Az aktivaér+ekezlet után Tiszaföldvár község párt- és tanácsvezetői közösen megtárgyakták, hogy — a lehetőségeket figyelembe véve ----- hogyan induljon el a termelőszövetkezeti fejlesztő mozgalom. Létrehozták a Fejlesztési Bizottságot 22 taggal. Ebben a Bizottságban a termelőszövetkezeti vezetők, a különféle helyi szervek képviselői és a martfűi Tisza Cipőgyár küldöttsége dolgozott. Elkészítették a fejlesztési tervet, rögzítették az agitáeiós munkában résztvevők számát, személyét. A termelőszövetkezeti fejlesztési terv Tiszaföldvár határát négy részre osztotta* négy termelőszövetkezet területére. E tervet fényképmásolatok alakjában az agitátorok kezébe adták, azonkívül a község több forgalmas helyén már a munka megindulása előtt kifüggesztették. Mozgósítottak a példamutatós fontosságára a tanácsgyüléseken és a pártgyüléseken. 40 kisgyülést szerveztek az egyénileg dolgozó parasztok felvilágosítására, Az élenjáró egyéni gazdák számára Bódi József, a Lenin termelőszövetkezet- 3 -
